Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
Lehőcz János ellenforradalmi tevékenységeit a Váci Kötöttárugyárban nagyban elősegítették Kollár Gyula, akinek apja csendőr volt; mint munkástanácstag az üzemi párttitkártól erélyesen követelte a személyzeti káderanyagok kiadását, kijelentve azt, hogy kíváncsi arra, hogy kik és miért gátolták meg az ő előrehaladását, mivel apja csendőr volt. Egyik legerélyesebb hangadója volt az üzemi kommunista vezetők eltávolításának és leváltásának. Papp Jánosné tanúvallomása szerint őtet felelősségre vonta azért, hogy a munkástanács ellen ne lázítson, ekkor azt a kijelentést tette neki, hogy nem tudja azt, hogy „az ávósok becsületes hazafiakat először megkínoznak, majd utána húsdarálóval ledarálják". Nevezett a kijelentését kihallgatása során tagadta, Papp Jánosnén kívül más tanú ezt igazolni nem tudja, így a kijelentést jobban dokumentálni nem tudták. Csitneki Antal volt horthysta hivatásos őrmester a kötöttárugyárban mint gépkocsivezető teljesített szolgálatot az ellenforradalom időszakában, mint azt tanúvallomások is megerősítik, önként részt vett a szovjet hősi emlékmű lerombolásában oly fonnán, hogy az általa vezetett gépkocsival segített annak helyéről való elmozdításában. Lehőcz János megbízására ő szervezte meg az üzemi fegyveres őrséget, majd amikor tudomást szerzett november 4-én a szovjet csapatoknak az ellenforradalom leverésére történt beavatkozásáról, tanúvallomások szerint pisztolyát kezébe véve [kijelentette], most pedig rajtunk a sor. E cselekményét igazolja a vállalattól történő elbocsátásakor megtartott fegyelmi bizottság által felvett jegyzőkönyv is. Mint a munkástanács tagja ő is [az] egyik leghangosabb személy volt azok közül, akik követelték a kommunista igazgató eltávolítását, majd amikor később Galbicsek igazgató az üzem területére ment, őtet állandóan mint őr kísérte, majd drasztikusan az üzem területéről eltávolította. 0 is követelte a káderanyagok kiadását, amelyet azonban a párttitkár erélyes fellépése megakadályozott. 1365 Javaslom Kollár Gyula és Csitneki Antal szabadlábon történő megvádolását. Betyár László területi munkástanácstag, valamint a területi munkástanács és a Budapesti Központi Munkástanács összekötője volt. Nevezett 1957 januárjában Nyugatra ment, és jelenleg is kint tartózkodik. Kollár Gyula és Csitneki Antal terheltté nyilvánításáról a Pest Megyei Ügyészséggel történt megbeszélés alapján az ügyészség később fog intézkedést tenni. Egyetértek: [Olvashatatlan aláírás s. k.] Somogyi Ferenc [s. k.] Fehér István rendőrnyomozó őrnagy, rendőrnyomozó főhadnagy alosztályvezető helyett ÁBTL 3.1.9., Vizsgálati dossziék, V-143782., 167-169. Háromoldalas, géppel írt másodlat, aláírással hitelesített. Vö. a 78. sz. forrással!