Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
GYARMATI GYÖRGY: Váci krónika az 1956-os forradalomról
pest között valóban több helyen észleltek csapatmozgásokat, de a város szovjet erőkkel történt körülzárásáról nincs szó. (Ez esetben pl. a Vincze Ferenc vezette pesti deputáció már nem, vagy csak bajosan térhetett volna haza.) November 3., szombat Az egyidejű nyilvános híradások szerint ez a nap leginkább az élet békés újjászervezhetőségét sugallta. Megszűntek az országban a fegyveres összetűzések. Nagy Imre új, immár valóban koalíciós komiányának megalakulásáról adott hírt a rádió. Ugyanitt a csepeli munkástanács, az újpesti forradalmi bizottság és a budapesti Láng Gépgyár szóvivője a sztrájkok beszüntetésére és - szombat lévén hétfőre a munka újraindítására hívta fel az ország más gyárainak, üzemeinek dolgozóit. A kormány megbízottai megkezdték a tárgyalásokat a szovjet csapatoknak az ország egész területéről történő kivonásáról. Vácott Vincze Ferenc tartalékos főhadnagy vezetésével felállt a nemzetőr zászlóalj törzse, akik a hadkötelesek behívásával kívánták feltölteni a keretet, de ezt az utasítást a hadkiegészítő parancsnokság nem teljesítette. Ezen túlmenően is adódott több technikai-szervezési akadály, így a zászlóalj felállításának folytatását november 5-re halasztották. A híradóezredben meg szép csendben felbomlott a rend. A sorállomány - azon híresztelés nyomán, hogy estére várható a szovjet csapatok támadása - egyszerűen szétszéledt a laktanyából. Ugyanez játszódott le estétől másnap hajnalig bezárólag a tüzérlaktanyában is. Akiknek módjukban állt, kincstári gépjármű veket elkötve s az élelmiszer raktárakat is megdézsmálva hagyták oda szolgálati helyüket. Kristóf Béla polgármester egyik fennmaradt levele szerint ebben a helyzetben látta úgy a város Forradalmi Nemzeti Bizottsága, hogy saját biztonságukat szavatolandó egy külön belső karhatalom szervezése kívánatos. Csakhogy immár nem volt kikből. A munkászászlóalj még nem állt fel, a garnizon egységei meg éppen szétszaladóban voltak A látszólagos konszolidációt mutató felszín és az ezzel összhangban nem álló történések magyarázatot igényelnek. Utólag tudjuk csak, hogy ez a „vihar előtti csend" napja volt. A legfelső szovjet pártvezetés Moszkvában már három nappal korábban elhatározásra jutott a magyar forradalom fegyveres leverését illetően, s ezt az elhatározását egymást követő rapid tárgyalásokon a többi szocialista ország vezetésével is egyeztette. Andropov szovjet nagykövet rendre kitérő, félrevezető magyarázatokat adott Nagy Imre miniszterelnöknek a szovjet csapatok újabb magyarországi manővereiről. (A repülőterek páncélosokkal történő blokkolása, Győr, Szolnok, Debrecen körülzárása, s ugyanezt célzó csapatmozgások a főváros körül stb.) Ezen hírek viszont Vácra is eljutottak. Kiolvashatóan zilált, rohamtempóban írt vasúti géptávíró üzenetek érkeztek ide (is), azt tudatva a címzettekkel, hogy Záhonyt, Kisvárdát, Debrecent, Nyíregyházát már elözönlötték az oroszok, s ugyanezen helyeken már a szolgálattevő magyar vasutasokat is lecserélték. Az előző napi - fentebb már említett - Budapest irányába észlelt csapatmozgásokat