Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
hogy ő sem tudja, hogy a régi kocsi rossz lenne. Zanánétól megkérdeztem, ö azt mondta, hogy a régi kocsi már olyan rossz állapotban van, hogy a javíttatása eddig is több pénzbe került, mint egy új kocsinak az ára. Azt is mondták, hogy teherkocsit is vettek. Lehőcz János: A munkástanács mindenkivel humánusan bánt el. Nagyon kérem, hogy lehetőleg olyan dolgokat mondjon, amiről meg van győződve. A vállalat a dolgozók által ledolgozott és a kormány által előírt munkabért mindenkor fizetni tudja, a dolgozóknak csak egy kötelessége van, hogy a legjobb tudásuk szerint dolgozzanak. Ezután megmutatja Pappnénak a bank értesítését, melyben közlik, hogy a vállalatnak 1 millió forinton felüli összeg áll rendelkezésére a bankban. Úgy a teher-, mint a személykocsit meg kellett venni, mert arra szükségünk van. Ezt az összeget a Beruházási Bank fizette ki. A teherkocsi állandóan járja a Budapest és Vác közötti utat, árut hoz és visz, hozza a termelés folyamatossága szempontjából nélkülözhetetlen nyersanyagokat, kellékeket stb. Minderre azért van szükség, hogy a munkát a dolgozóink részére biztosíthassuk. A régi személykocsi, mint tudjuk teljesen tönkrement. A kocsit állandóan a rendőrség használta, úgyhogy azt már megcsináltatni nem lehet. Bártfainé: A régi kocsinak a csináltatása már annyiba került, hogy egy új kocsit vehettünk volna abból a pénzből. A kocsikra nem a munkástanácsnak van szüksége, hanem a vállalat minden dolgozójának a munka biztosítása érdekében. Kováts Pál: A múltban a személykocsi azt a célt szolgálta, hogy olyan embereket vitt, akikre semmi szükség nem volt. Nekünk szükségünk van a személykocsira, mert nagyon sok vidéki vállalattal vagyunk összeköttetésben, és a nehéz közlekedési viszonyok miatt csak autón tudjuk őket megközelíteni. Ilyen hosszú útra a régi kocsival nem vállalakozhatnánk. Pappné: Én azt tanácsolom, hogy ezt az autókérdést tisztázzák minden dolgozó előtt, mert ez nem csak engem, hanem nagyon sok dolgozót foglalkoztat. Kollár Gyula: Ha ilyen eset a Galbicsek idején történik, az másként bírálta volna el a dolgokat, és akkor ennek súlyos következményei lettek volna az illetőre nézve. Mi csak azt kérjük, hogy mielőtt ilyen problémát megvitatnak, a munkástanácsot kérdezzék meg. Lehőcz János: Az üzemi munkástanács sok olyan problémát megoldott már, amit Galbicsekék 12 év alatt nem tudtak megoldani. Csak egyet említek itt, a napközi otthont, ami január 2-án megnyílik. Éppen ezért minden dolgozótól elvárjuk, hogy ha már megválasztottak bennünket, bizalommal legyenek hozzánk, és ha bármilyen probléma merülne fel, azt elsősorban is tőlünk kérdezzék meg, nem pedig az utcán tárgyalják. A munkástanács ezután Kikillainét hívatja le. Lehőcz: Állítólag fönn a varrodában az a hír terjedt el, hogy a munkástanács nem tud fizetni, és mégis új kocsit vásárolt. Kikillainé: Pappné mondta, hogy van a gyárnak egy új kocsija. Mondtam neki, hogy még jó volt a régi kocsi is, és is beértem vele l A óra alatt Budapestre.
