Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

GYARMATI GYÖRGY: Váci krónika az 1956-os forradalomról

fel őket. Kiszel János addigi tanácselnök és helyettese, Bajner Ferencné a helyőr­ség-parancsnokságként is működő híradóezred laktanyájában kapott menedé­ket, 40 de voltak olyanok is - mint pl. Tari Kálmán, 1953 augusztusától a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetője -, akik maradtak-maradhattak. 41 Forrá­sok nem szólnak arról, hogy kikből állt azon csoport, amelyik ily módon „elfog­lalta a városházát". Az tudható, hogy közülük Csomor János ügyvéd - a háborút követő első évek városi rendőrkapitánya - javasolta: keressék fel a háború utáni évek közbizalmat élvező egykori polgármesterét, Kristóf Bélát, s vegyék rá, hogy vállalja újra a város vezetését. „Éppen szőnyegeket poroltam az udvaron - emlé­kezett később az érintett -. Csak annyit mondtak röviden: 'a város népe látni és hallani akar téged', és megragadtak, kivittek az utcán levő katonai autóhoz, bele­raktak, majd elindultak a városháza felé. Még arra sem adtak időt, hogy a rajtam levő tréningruhát felcserélhessem." 42 Mire visszaértek, újra tele volt a város főtere. A nyolcezer főre becsült tömeg közfelkiáltással nyilvánította ismételten polgármesternek Kristóf Bélát, aki azu­tán a városháza erkélyéről szólt az egybegyűltekhez, elkötelezve magát a kibon­takozott szabadságharc mellett. Mindezek után a ház falai között tartott összejö­vetel megválasztotta a város ideiglenes Forradalmi Bizottságát. 43 Ez a bizottság különböző „intézkedési terveket" fogadott el. Egyrészt a közbiztonság, illetve a város védelmének megszervezéséről intézkedett. A megbízhatatlannak bizonyult rendőrség helyébe nemzetőrség felállítását határozta el, amelyhez a városban ál­lomásozó katonai alakulatokkal számolt, mindkét esetben bevonva ebbe önkénte­seket is, „megbízható polgárokból." 44 Az intézkedési program kiterjedt a közellá­4(1 VTTI. 751. 41 Tari Kálmán személyes közlése. 42 KRISTÓF 1990, 4. 43 Ekkoriban a különböző forradalmi testületek elnevezése még kialakulatlan volt. Vácott az említett Forradalmi Bizottság jelölés mellett egyaránt találkozunk Forradalmi Nemzeti Ta­nács, Városi Nemzeti Forradalmi Bizottság elnevezéssel, illetve ezek - ideiglenes, majd új­jáválasztott - intézőbizottságával is. Üzemekkel kapcsolatban szól arról forrás, hogy az ott szerveződő „forradalmi bizottságok" alakultak át idővel „munkástanácsokká". (ÁBTL 3.1.9., V-l50360.) 44 Egyik forrásunk azt említi, hogy az új nemzetőrségbe - tisztelet a kivételnek - „a város al­jából" is számosan bekerültek. Ez vezetett azután oda, hogy meghasadt az épp hogy meg­szerveződött nemzetőrség. Egyik része Baranyai Lőrinc volt rendőrkapitány vezetésével va­lamifajta politikai rendőrségi funkcióra aspirált, míg a másik része Arnoczy Lajos híradós főhadnagy alá tömörülve rendfenntartó, „karhatalmi" szolgálatot vállalt. (Vincze Ferenc vallomása, ÁBTL 3.1.9., V-l46706/1.; Mészáros Károly László vallomása, ÁBTL 3.1.9., V-l45405.) Mivel a nemzetőrségbe lehetőség szerint csak katonaviselt férfiakat válogattak, a tettvágytól fűtött fiatalabb korosztály egy részét („váci srácok"), Vácy Károly próbálta szervezni-foglalkoztatni azzal, hogy Molotov-koktél gyártására és használatára tanította őket. Ehhez először is üvegeket kellett összegyűjteni, amit a legények szorgalmasan végez­tek. A gyártásnak végül is a benzinhiány vetett véget, mivel a gépjárművek sofőrjei rendre megdézsmálták a fellelhető tartalékokat. (Mészáros Károly László vallomása, ÁBTL 3.1.9., V-145405.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom