Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

eséséről, az ott eltöltött időről, az ottani viszonyokról és az úgynevezett „ideológiai átképzés"-ről. O ugyan kifejezetten nem mondta, de én megértettem: mindent hajlandó volt megtenni, csak ismét láthassa hazáját. Megtanult oroszul és az országunkat megszálló erőkkel jött vissza szülőföldjére. Meggyőződésem szerint még az ideológiai átképzés sem csinált belőle kommunistát. Ezt be is bizonyította, mikor átvette a Kilián laktanyát védő honvédek és szabadságharcosok parancsnokságát. A harcok még folytak, amikor meghívták a szovjet erők főparancsnokságára, ahonnan csak akkor távozott el, amikor kivégzésre vitték. Ugyanerre a sorsra került Nagy Imre is. Ugyanis a Kádár-kormány írásban garantálta a jugoszláv követnek, hogy Nagy Imrének és a vele levőknek semmi bajuk nem lesz, szabadon hazatérhetnek otthonukba. Hogy mennyit ért a Szovjetunió és magyar lakájaik ígérete, ezt Nagy Imre letartóztatása és kivégzése ismételten megmutatta. Véleményem szerint mindketten mártírhalált haltak. Ez után a kis kitérő után ismét visszatérek a váci eseményekre. A Kossuth rádió elhallgatása után a lakosság már csak a Szabad Európa rádió és egyéb rádióállomások híradásait hallgatta. A város főterén a Szabad Európa rádió adását a nemzeti bizottság a városi hangszórón keresztül állandóan közvetítette. A szovjet aljasság miatt a felháborodás haraggá változott, s a kisváros népe is cselekvésre szánta el magát. Körülvették a máriaudvari orosz üzemanyag-tárolót és tűzharcba keveredtek az ott levő erőkkel.

680 A helybeli tüzérezred parancsnoka most már nyíltan megtagadott minden segítséget.

681 A városi nemzeti bizottság ezután más fegyvert használt, a kiéheztetés fegyverét. A villany- és vízszolgáltatást megtagadta és az élelmiszer-utánpótlást a környékbeli falvak tanácsain keresztül korlátozta. Későbbi hírek szerint egyes orosz katonák egy kiló kenyérért 200, egy kosár szőlőért pedig 300 forintot is fizettek. A bizottság elnöke már két nappal előbb felhatalmazást adott Cs. Tóth Lászlónak egy helyi szabad rádió felállítására. Ez a mai napon kezdte meg működését, először Szabad Rádió Vác néven délután 1 óra 32 perckor, majd 3 óra 20 perckor szabad Rádió Csokonai néven folytatta adásait. Hullámhosszát mindig változtatta, hogy leadási helyét ne lehessen megállapítani.

682 Érdekes megemlíteni, hogy különböző személyek többször érdeklődtek a bizottság elnökénél egy bizonyos helyi Szabad Rádió iránt, de ő kijelentette, hogy erről nincsen tudomása. Ez volt az egyetlen dolog, amiről csak az elnök, a rádió irányítója és két technikusa tudott. így volt lehetséges, hogy a Csokonai rádió november 10-ig

683 képes volt adásait három nyelven közvetíteni. Ekkor már csak két szabad rádió működött. KRISTÓF 1990,15-17. ,0 L. a 24., 25., 32., 33. sz. forrást! 11 Vö. a 34. sz. forrással! ;2 Vö. a 142., 153. sz. forrással! !3 Vö. a 85. sz. forrással!