Váci végrendeletek I. 1706 - 1750 (-1754) - Váci Történelmi Tár 3. (Vác, 2006)

BEVEZETÉS

A forrásközlés szempontjai Időrend A végrendeletek szövegének közlésekor nem igazodtunk az iratok levéltári rendjéhez, hanem azokat időrendbe sorolva közöljük. A keltezetlen végrendeleteket az iratok jelenlegi rendszerében elfoglalt - a 19. századi irattári rendezés során kapott sorszám - szerint helyeztük el. Az időrendtől csak azokban az esetekben tértünk el - szintén a kialakított irattári, illetve levéltári rend alapján -, amikor egy-egy végrendelethez csatoltak más, korábban vagy később keletkezett iratokat is: az újabb végrendeletet, a hagyatéki leltárt, a házassági szerződést, feljegyzéseket, nyugtákat stb. Ezeket az alapvégrendelet mellékleteként adtuk közre. A kötet címében található zárójeles évszám tehát azt a tényt tükrözi, hogy az 1750-ig közzétett végrendeletek mellékleteinek évköre a későbbi időszakra is kiterjed. A források sorszámozása, tárgya, keltezése Az egyes végrendeleteket eggyel kezdődően sorszámoztuk, s ha ahhoz melléklet (korábbi végrendelet, fogalmazvány, hagyatéki leltár stb.) is tartozott, akkor az egyes iratdarabokat a sorszámhoz tartozó ábécé lcisbetűivel jelöltük. A sorszámot követően megadtuk az irat tárgyát. Ez tartalmazza a végrendelet készítőjének a nevét, a foglalkozását - ha ez megállapítható volt és az irat fajtáját. Egyéb iratok (pl. nyugta, levél, jegyzőkönyv stb.) esetében feltüntettük az iratot kiadó, kiállító személy vagy hatóság, illetve a címzett nevét, vagy annak a személynek a nevét, akire az irat (pl. hagyatéki leltár) vonatkozik. Ezt követi az irat keletkezésének dátuma. Ha ez az iraton nem szerepelt, de megállapítható volt, [ ]-be téve adtuk meg, ha bizonytalan volt, [?]-jelet alkalmaztunk. Ha egy-egy irat nem egy, hanem több időpontban készült, akkor ( )-ben közöltük a keletkezés időhatárát. Szövegközlés Ezután következik a teljes szövegközlés. Altalánosságban vonatkozik mindegyik nyelvű forrásra, hogy minden szöveget teljes egészében közlünk. Egyes esetekben - az irat hiányos, olvashatatlan stb. volta miatt - a következő jelöléseket alkalmaztuk: olyan - általában a szöveget értelmező - szórész, szó, magyarázat, vagy egyéb információ betoldása a szövegbe, ami nem szerepel az eredeti forrásban; [...?] olvashatatlan szó, szótöredék, szövegrész, tollhiba, bizonytalan olvasat; [ ] sérült irat, olvashatatlan, csonka szöveg miatti kihagyás; [!] korabeli szóhasználattól eltérő, vagy hibás szóhasználat; [?] nehezen értelmezhető, vagy bizonytalan olvasatú szöveg.