Váci végrendeletek I. 1706 - 1750 (-1754) - Váci Történelmi Tár 3. (Vác, 2006)

BEVEZETÉS

ruáltuk, és egy későbbit, ami a regisztratúrában a 19. század közepén ki­alakított rendet mutatja. Az irattári rendezés során a végrendeleteket sor­számozták, de az egyes darabokat nem sorolták szoros időrendbe. Sőt van­nak olyan iratok, amelyek nem kaptak sorszámot. Ugyanakkor a számo­zott, az 1711-1851 évkörű végrendeletekhez készítettek egy névmutatót. Az utolsó, immár levéltári rendezés során megtartottuk, illetve visszaállítot­tuk a második számozás szerinti sorrendet, és a szám nélküli iratokat idő­rend szerint soroltuk be. Bevett gyakorlat volt a városi hivatali ügyintézésben, hogy bizonyos irat­fajtákról (pl. körrendeletekről, városi jogbiztosító iratokról, hagyatéki vég­zésekről, adásvételi szerződésekről, végrendeletekről stb.) külön „jegy­zőkönyvet" vezettek. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ezen iratok teljes szövegét bemásolták e kötetekbe. A városi levéltárban a végrendeletekről egyetlen másolati könyv (Protocollum testamentorum) maradt fenn, ami­ben 75 darab végakarat 1792 és 1850 között keletkezett szövegét rögzítet­ték. Feltehetően ezért nem találjuk meg egyetlen végrendelet szövegét sem a tanácsülési jegyzőkönyvekben, jóllehet előfordulnak olyan esetek, amikor egy-egy irat (püspöki, uradalmi, felsőbb hatósági rendelet, szerződés stb.) szövegét teljes egészében ide is bemásolták. Feltártuk továbbá az ugyancsak a városi levéltárban letétként őrzött Vá­ci Püspöki Gazdasági Levéltár úgynevezett Régi levéltári anyagát, az uradalmi számvevőségi hivatal hagyatéki iratait és az úriszéki aktákat. 1848-ig ugyanis a püspöki és káptalani földesúr - jogait érvényesítendő és védendő - ellenőrzést gyakorolt a birtokain élő jobbágyok, sőt a szabad állapotú la­kosok, még a nemesek hagyatékozási gyakorlata felett, lia az utóbbi kettő réteg tagjai nem a saját, hanem a földesúri birtokterületen laktak. A Váci Püspöki Gazdasági Levéltár iratanyagát az 1840-es években rendeztette Bubla Ágoston prefektus, aid egyrészt összegyűjtette a „régi", a török hó­doltság előtti időszakból megmaradt iratokat, másrészt kiemeltette az ezt követő másfél századból elsősorban a jogbiztosító iratokat. Az így létrejött gyűjtemény, a Régi levéltár, tíz tárgyi iratsorozatból (kútfőből) áll, s hozzá­juk lajstromkönyv készült, a Bubla-féle regiszter. E sorozatok némelyiké­ben, főként a jogi iratokban (Judicialia), a számadásokban (Rationaria) és a vegyes iratokban (Mixta) lehetnek testamentumok. Az uradalom számve­vőségének iratanyagában találhatók gyámszámadások, gyámügyi iratok, ezek között végrendeletek, testamentum-könyvek és hagyatéki leltárak. A 18-19. századból fennmaradt hagyatéki iratokban az 1730-1848 közötti évekből szám szerint 52 darab váci végrendelet maradt fenn. Ugyancsak itt található négy kötet végrendeleti másolati könyv az 1805-1830 közötti időszakból. E négy kötet az eredeti számozás szerint a 2-5. sorszámot vise­li, tehát hiányzik az 1. kötet, és valószínűleg keletkeztek kötetek az 1830­1848 közti időszakban is. A végrendeletet, vagy a hagyatéki eljárást - szin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom