Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)
Adattár - történeti háttér
A Karolina Elemi és Polgári Leányiskolát (193. kép) 1905ben alapította Csáky Károly püspök. A mellette levő Szent Vince irgalmas rendi zárdával együtt 1948-ban államosították, s az általános iskola pár év múlva Hámán Kató nevét vette fel. 1990től ismét egyházi iskolaként működik. A Szent Miklós téren állt 1748 és 1885 között a Szent Miklós-, az ún. Rossztemplom, mely a székesegyház megépüléséig alsóvárosi plébániatemplom volt. Miután a székesegyház felépült, templomként többé nem, hanem magtárként használták, mígnem 1885-ben lebontották. Helyére építették fel 1886-ra a Szent Vince irgalmas rend nővérei által vezetett r. k. elemi (81. kép), majd polgári leányiskolát és ipariskolát. 1905-1938 között középvárosi fiúiskolaként működött (194., 268. kép). Az épület átalakítása után 1939-től itt folytatta tevékenységét a középfokú végzést adó Váci R. K. Karolina Felsőkereskedelmi és Ipariskola (195. kép). Az evangélikus elemi népiskola 1929-ig a Duna-parti épületben (31., 229. kép) működött, ezt követően az újonnan felépített Széchenyi utcai épületben (196. kép) folytatta tevékenységét. Az 1948-as államosítás után gyógypedagógiai osztály, illetve kisegítő iskola működött itt. 1993-ban az evangélikus egyház visszakapta az épületet. A hat osztályos neológ izraelita elemi népiskola (143., 144., 197. kép) 1890-ben épült fel az Eötvös utcában. Az épületben ma önkormányzati óvoda működik. Az ortodox hitközség elemi iskolája mellett Talmud iskolát is létesített. Az 1910-es években szervezték meg az izr. polgári fiúiskolát. A Szent József Fiúnevelő Intézetet (198-200. kép) 1885ben létesítette Schuster Konstantin püspök Csávolszky József kanonok kezdeményezésére, melyet a Vác Egyházmegyei Katolikus Tanítóegyesület működtetett a mindenkori püspök fővédnöksége vei. Az intézet célja az volt, hogy az egyházmegye tanítóinak gyermekeit előkészítsék az egyházi pályára. A bentlakásos intézetben a növendékek a főgimnáziumba jártak tanulni. Az intézet 1905-ben költözködött a Honvéd utcai épületbe, amelyben egy igazgatói lakás, egy kápolna, egy tanterem és három hálóterem volt. Az intézet működését 1948-ban beszüntették. 1949-től állami, 1955-től a Váci Mezőgazdasági Technikum kollégiumaként működött. 1990-ben régi helyén alakulhatott újjá az egyházi intézet. A Kobrák Cipőgyár egykori épületében 1915-16-ban 500 ágyas hadikórházat rendeztek be (201., 202., 218. kép). Itt a rokkant katonákat már a civil életre is próbálták felkészíteni úgy, hogy tanfolyami formában egyszerűbb mesterségeket, pl. kosárfonást tanultak. A tanfolyamokat intézményesítették, és 1917-ben a M. Kir. Rokkantügyi Hivatal rokkantiskolájaként működött. Azok az elképzelések azonban nem valósultak meg, hogy az épület körül kialakított területen családokat telepítenek le, hogy itt éljenek és gazdálkodjanak. 1921-től a Hadiárvák (1935-től Gyermekvédelem) M. Kir. Állami Váci Bőripariskolája (203-205. kép) működött itt, amit 1924-ben kertészeti képzéssel egészítettek ki. 1920-2l-ben ideiglenesen itt helyezték el a Szilágyi Dezső Fiú Hadiárvaházat. Az iskolát 1944-1947 között szovjet katonák lakták. 1948-ban itt indult meg az ipari tanuló, illetve szakmunkásképzés. Az intézmény mai neve Király Endre Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző. A Szilágyi Dezső Fiú Hadiárvaházat (206., 207. kép) 1920ban alapították Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi minisztériumi államtitkár kezdeményezésére. Szilágyi Dezső (18401901) jogász, igazságügy-miniszter, korának kiemelkedő szabadelvű politikusa, a dunamelléki református egyházkerület főgondnoka volt. A 18 hadiárva fiú egy piarista tanár vezetésével 1920-21ben a hadiárvák bőripariskolájában nevelkedett, majd részükre a Csuka János-, illetve Schönvald Kabos-féle villát vették igénybe. Az intézet célja az volt, hogy a tehetséges hadiárva fiúk piarista gimnáziumi tanulmányaik végeztével állami segítséggel mehessenek egyetemre. Valószínűleg 1929-ig működött. A Váci Reménység Egyesület 1922-ben alakult meg dr. Vanyek Béla katolikus lelkész vezetésével, hogy az ifjúságot valláserkölcsi és hazafias alapon képezze és nevelje. 1927-ben avatták fel az egyesület székházát (208. kép) a volt Vásártéren, a Vörösház szomszédságában. Terveit Váczy Hübschl Kálmán készítette. Itt működött a Katolikus Legényegylet, a Váci Reménység Sportegyesület és egy mozi is. Az egyesület 1948. évi feloszlatása után az épület kultúrház, ifjúsági ház, úttörőház volt, majd 1991-ben használatra visszakapta eredeti tulajdonosa. Jelenleg itt működik a város egyetlen mozija. EMLÉKMŰVEK, ÉPÍTMÉNYEK, KÖZTÉRI SZOBROK (külső borító, 82., 161., 162., 209-214., 259., 260., 266., 267., 273., 274. kép) A klasszicizáló későbarokk diadalívet, népszerű nevén Kőkaput (161., 162., 209., 210., 260., 267., 273., 274. kép) Migazzi Kristóf váci püspök emeltette Mária Terézia váci látogatása alkalmából 1764-ben. A diadalívet két világ határán állították fel: a katolikus Püspökvác mezővárost és az akkor önálló református Kisvác jobbágyközséget választotta el egymástól. A püspök megyei és városi vezetők társaságában itt fogadta a királynőt és kíséretét. A hagyomány úgy tartja, hogy a királyi család nem hajtatott át a diadalív alatt, tartva annak összeomlásától. Pedig a 15 méter magas és 12 méter széles diadalív 173
