Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Adattár - történeti háttér

földszintes épülettel együtt lebontották, és helyükre került a városi strandfürdő. A Sokmészárszék melletti telken volt a püspök uradalmi Nagysörház (64-, 65. kép), ahol a híres váci fehér sört mérték. A szeglövész egylet 1846-ban „díszes alakú" nyári mulatóhelyet is építtetett az udvarán, s később itt tartották a kisiparosok maszkabáljait is. A Szentháromság tér és a Köztársaság út sarkán építette fel Argenti György görög kereskedő a házát (65., 68. kép). Itt született és itt lakott fia, Argenti Döme (18091893) homeopata orvos, városi képviselő és díszpolgár. A Szentháromság tér középpontjában álló Szentháromság szobor (64-67., 115., 149. kép) 1755-re készült el. Talán Conti Lipót Antal műve, aki a piarista templom homlokzati szobrait is faragta. A háromszintes talapzat alján Szent Rozália látható sziklaüregben, fölötte az oltáriszentség reliefje. Két oldalt külön talapzaton Xavéri Szent Ferenc és Gonzaga Szent Alajos szobra áll. A felette levő szinten körben látható az Althann család, Püspökvác (liliommal díszített Mária) és Káptalanvác (kezében jogart tartó Mária) címere. E szinten áll Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nagy Konstantin római császár szobra. Az oszlop tövében körben áll Maria Immaculata, Szent Bonaventura, Nepomuki Szent János és Szent Flórián szoboralakja. Az oszlop tetején látható glória alatt maga a Szentháromság: az Atya és a Fiú földgolyóra támaszkodó alakja, legfelül fénysugarak között a Szentlélek galamb képében. A Széchenyi utca (14., 70-74., 138., 151., 266. kép) a város egyik legöregebb utcája, melyen keresztül Hatvan felé vezetett országút. Ez az utca kötötte össze a Főteret a Vásártérrel. A város egyik legforgalmasabb utcája azt követően lett, miután megindult a vasúti közlekedés. Ennek ellenére csak néhány jelentősebb épületet emeltek itt. A sarkon lévő, akkor még földszintes Mitterhoffer-házban volt az Arany Hordó vendéglő (becenevén a Füstös), ahol 1848. március 15-én egy szemtanú beszámolt a pesti eseményekről. Később egy ideig itt működött a járásbíróság. E ház lett később a Tragor család kereskedőháza, melynek sarkát rendre ott támasztották a „povalyacsok" (a szlovák poválovat — hentereg, napot lop, lustálkodik). Az idősebb Tragor Ignác többször bepanaszolta őket a városnál, mondván, hogy jelenlétükkel rontják az üzletmenetet. A házban 1943-tól működött a társadalombiztosító intézet helyi szervezete. A Széchenyi utcában volt még több pénzintézet és szövetkezet: a Vác és Vidéke Hitelszövetkezet (1. szám), a Váci Egyházmegyei Takarékpénztár (4. szám), 1913-ig az Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet (8. szám) és számtalan üzlet. Ezek egyike volt Perczián Gusztáv fűszer-, üveg-, lámpa- és porcelánkereskedő, virilis képviselő (73-74- kép), aki 1864-ben nyitotta meg üzleteit a Széchenyi 166 utcában, s halála után özvegye, majd fia vitte tovább az üzletmenetet még az 1940-es években is. A Perczián család képeslapokat is forgalmazott. A 13. számú ház helyén volt a cédulaház, amit 1873-as megalakulásakor a Váci Önkéntes Tűzoltó Egyesület kapott meg, de csak egy éven át használták. A cédulaházat 1914-ben bontották le. A mai „10-es" élelmiszerbolt helyén állt a városi Korona vendéglő és kávéház. Vendéglőként már 1934-ben megszűnt, s azt követően több gazdája és funkciója is volt - Levente Egyesület, művelődési ház, MKP, MADISZ és VAOSZ, művelődési ház, népbolt -, míg 1972-ben le nem bontották. Közelében volt a hatvani városkapu. A Széchenyi utca további kiépítése csak az 1920-as évek első felében folytatódott. 1922-ben épült fel Nagy Lajos kovácsés mechanikus műhelye (25. szám). Vele szemben 1924-re lett készen a 30-32. házszám alatti városi bérház és adóhivatali épület (151. kép). 1929-ben építettek ki gyalogjárdát a Rókus-kápolnától a vasútállomásig (238. kép). A város egyik hangulatos tere a Kossuth tér (külső borító, 75-78., 244-, 246., 259. kép), a tisztviselők, a katonatisztek, a dzsentrik, a művészek - ahogyan akkoriban szerényen mondták -, az „intelligencia" kedvelt központja. Három vendéglátóhely is volt itt. Az Arany Csillag vendéglő (79., 259. kép) - ma a zenei szakközépiskola része - udvarán 1900-ban emelte Csávolszky József kanonok, lebontatva az istállókat, a Kegyes alapítványi pénztár székházát. Ennek a sarkára helyezték el Kapás Sándor Boldog Vác remete szobrát. 1925-ig itt működött a Váci Egyházmegyei Bank. A ház Konstantin téri részében tevékenykedett az Emericana, az 1925-ben alapított, Szent Imréről elnevezett Foederatio Emericana Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetségének váci szervezete (94-, 95. kép). A téren volt még a Műcsarnok kávéház (76-78., 244. kép) és a Kaszinó, később Központi, majd Nemzeti kávéház (75-78., 244., 259. kép). 1923-tól a Nemzeti kávéház épületében működött a Szent István Credo Katolikus Férfi Egylet. A házban az 1949. évi államosítás után a Magyar-szovjet Baráti Társaság, majd cukrászüzem volt, s 1990 után lett ismét a Credo egyesület székhelye. A téren volt a város első filmszínháza, a „Városi mozi", az 1960-as évekig később Spartacus mozi néven, és megszűnéséig, 1899-ig a Vácvidéki Népbank Rt. Az 1742-1859 között önálló városrész székháza, a káptalanváci városháza működött a tér keleti oldalán levő házban, ami később káptalani kissörház, majd Törzsök Béla által bérelt kocsma lett (külső borító, 75., 77-, 246. kép). Ma lakóház. A vele szomszédos épületben volt 1900. évi megszűnéséig a Vácvidéki Népbank, 1922-től a Váci Kereskedő