"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

Arra az Istent, és az Eő Szentyeit B(oldogságos) Szüzön kivül megh tagadtam és két márjást adtam érette. Az ördögöt pedigh kérdezvén: Minek hinák Mattá nevűnek mondotta magát hini. A kiis nálam hét esztendeig volt. 15. Hogyan Szabadultál 15. Inokon látván kínoztatni az arany basát, hogy megh azon ördögiül, ki- semmit sem válhat, kérdeztem miért nem vall azon nekjavaslásábúl? ember annyi kinok alatt, arra feleié, hogy az öregh annya tsinált volna nekie mestersiget az orrában, reá nem akadhatnak hol volna, akkor nagyon megh ijedtem, gondolván, O Édes Jesusom, mégma ez is engem arra viszen. Ezek után mind addigh tudakoztam azon ördögöt miképpen Szabadíthattam volna megh magamot tőle egyszer tsak ki vállá , hogy ha tsak ollyan házban /: tészen klastromot .7 nem megyek, a' hol 12 számos /: jelentven barátot .7 vagyon, más külömben megh nem Szabadulhatok, azok segíthetnek, elsőben ugyan kérdezett, talán el akarsz hadni, én pedigh arra feleltem, dehogy hadlak igy amúgy Világh fia vagyok, de a' Szivemben tsak a' volt, hogyan Szabad Írhattam volna megh magamot tőle. Akkor lévén eő F(elsé)gi(ne)k hajós Leginnye hajon Zimonban mentünk, és tudtam, hogy ottan 12 Barát Franciskanus lett volna, oda ell menvén hozzájok, a' midőn egyik közülök egyszer a' Sz(ent) Miseit végzetté volna, az Oltárhoz mentem és leg ottann a' kézit megh fogván, mondottam, Atyám gyóntass megh, mert 7 esztendeje hogy nem gyóntam, Mattá névü Ördögh vagyon nálam, a' Barát azonnal mondván hol van fiam, hol van, felelem nékie - ,,a' Süvegemben itt van", arra a' Barát ell vévén tőlem, magához kaptsolta Süvegemet és az kordájával által kötötte, az alatt engemet egyrül másrul tudakoztak, de semmit felelnem nem lehetett. Ell érkezvén 12 óra Stólát tettek Sövegemre az Mattaördögh megh némult, és úgy kezdettem felelni kérdésekre. [...] Mellyek után magok között tanátsot tartván a' Barátok mitévők lenné(ne)k felőlem, mivel nem gondoltak méltó(na)k lenni még akkor a' Szentsigh(ne)k föl vételire, arra éjtzakára kelvén Templomjukban B(oldogságos) Szüz(ne)k óltárja elejben térdepültettek két szál gyertyát gyújtván az oltáron, kettőt pedig az hátam megért, imádságot egyebet nem hadtak, hanem hogy a' mit tudsz, imádkozd, Miatyánkot, Üdvözletet, Hiszekegyet, és többeket. Hanem azt megh mondották, hogy jól vigyázzak, sehova se nézzek, kétségbe ne essek, akár hogyan kisirtetek, hellyben megh maradgyak, miis éretted a' Chorusban imádkozni fogunk. A' mint úgyis tselekedtem, holott leg első-