"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Függelék - Nevezetesebb személyek életrajzi adatai

Splényi Ferenc ( 173l-l795), jezsuita, esztergomi kanonok, majd váci püspök 1787 és 1795 között. Széchenyi István (1791-1860), gróf. nemzeti liberális politikus, az MTA alapítója és tagja, igazgatója, majd másodelnöke. Szemere Bertalan (1812-1869), politikus. Borsod megye képviselője (1843-44), majd alispánja, 1848-ban a Batthyányi-kormány belügyminisztere, később a Honvédelmi Bizottmány tagja, Kossuth kormányzóvá választása után miniszterelnök. Sztálin, Joszif Visszarionovics (eredeti nevén Dzsugasvili), szovjet államférfi, 1922-től 1953-ig a Szovjet Kommunista Párt főtitkára. Tarnóczi Mátyás (1615 körül-1655), váci püspök 1650-1655 között, ő készíttette az utolsó hódoltsági urbáriumot. Tragor Ignác (1869-1941), dr., jogász, ügyvéd, a Váci Takarékpénztár igazgatója, a Váci Múzeum Egyesület alapító tagja, titkára, majd elnöke, Vác kiemelkedő helytörténetírója. 1921-ben Vác díszpolgára. Ulrich Károly (1822-1881), tanító, orgonista, karmester és zeneszerző. 12 misét. 34 graduálét és offertóriumot írt. 0 szerezte 1848-ban a váci nemzetőrök indulóját. Vanyek Béla (1893-1966), dr., váci egyházmegyei pap, kanonok, a Váci Reménység Egyesület alapítója és vezetője 1945-ig. Vár day Ferenc {1 - 1524), 1510-től 1514-ig váci. majd erdélyi püspök. Vas Zoltán (1893-1983), kommunista politikus, író, 1945-ben Vác díszpolgárává választották. Verancsics Antal (1504-1573), pécsi és egri püspök, majd haláláig esztergomi érsek. Vukovics Sebő (1811-1872), jogász, Temes vármegye alispánja, a liberális ellenzék tagja, a Szemere-kormány igazságügy minisztere. Weiden, Franz Ludwig (1782-1853), báró, osztrák táborszernagy, 1849. április 12-én, Windischgrätz kudarcai után, kinevezték a mo.-i osztrák hadak fővezérévé, mely tisztéről május 30-án lemondott. Windischgrätz, Alfred (1787-1862), osztrák hadvezér, 1848-ban a prágai és a bécsi felkelés leverője, s ezután megbízták a Mo. ellen felvonuló hadsereg főparancsnokságával, mely alól 1849. április 12-én mentették fel. Zerdahelyi Gábor (1742-1813), Migazzi Kristóf helynöke és címzetes püspök 1781-től 1800-ig. Zichy Ferenc (1811-1900), gróf, aulikus politikus, diplomata, a Központi Magyar Vasút igazgatója. Zichy Hyppolit (1814-1888), gróf, 1848-tól váci kanonok, alsóvárosi plébános. Ennek vezetéséről 1852-ben lemondott. 1862-ben minden egyházi tisztségéről lemondva, teljesen visszavonulva élt.