"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - II. Török idők (1526 -

Nyugati mintájú sisak a 16. századból ( Végvári András rajza) tainkat messziről meglátta, ezt elhagyta, a magasan fekvő várba költözött, s el­határozta, hogy megvédelmezi. [...] Pálffy azonban, miután ezt Medici Jánossal és Aldobrandinival megbeszélte, elhatározta, hogy makacs ellenséget fegyveres erővel megostromolja. [...] A vár és háromszáz katona élén, kik bent voltak, Pyrrhus aga, a pesti öreg állott, ki míg a segítségbe veti reményét és várakozását, azalatt, látva, hogy a várral együtt ők is elpusztulnak, elhatározta, hogy feladja a várat, ha Pálffytól tisztes­séges feltételeket kap. Ezért a falakról beszélve arra kezdte kérni őt, hogy en­gedjék meg neki és társainak, hogy holmijukkal és fegyve­reikkel biztos helyre elmehessenek. De amikor Aldobran­dini Medici János és Gonzaga Vince mantuai herceg csak akkor járultak hozzá, hogy csak életüknek kegyelmeznek, minden mást, amijük csak van, ott kell hagyniok, s kard és fegyver nélkül távozhatnak csak el, s ezalatt Gisler Fri­gyes az olasz csapatokkal benyomult a várba, s azt elfog­lalta, végső félelmükben többé semmit sem beszéltek, s a győztes akaratára átadták a várat. [...] Mikor ezek esetét és szerencsétlen sorsát Mehmed, Vác parancsnoka megtudta, őt azelőtt Borsi Gergelynek hívták, s Palota őrségéből megszökve, a törökökhöz pár­tolt át, hogy magát a kétes veszélynek ne tegye ki, a várat felgyújtatta, s azt a két vagy három kétevezősoros hajót is, melyeket a mieink Esztergom első sikertelen ostroma idején rútul otthagytak, nagy félelmében és a gyors futásban hátrahagyva Budára vonult. Miután pedig Pálffy a füstből és lángok fé­nyéből nem alaptalanul következte­tett arra, ami történt, sajkákon gyor­san odaevezett, a tüzet eloltatta, az alkalmas fekvésű helyet elfoglalta, s őrséget helyezve bele. s azt Orosi András gondjára és buzgalmára bíz­va a táborba visszatért. Azt mondják, hogy ha a mieink akkor minden erejükkel Buda előtt megjelennek, s a falak ledöntésére odahúz­zák ágyúikat, könnyen azt is elfoglalhatták volna. A törökök ugyanis, rövid idő alatt három erős várat elveszítve, annyira megrémültek, s olyannyira kétségbe­estek, hogy feleségeiket és kisgyermekeiket meg értékes holmijukat már hajóra rakták, s Belgrádba és Szendrőre, meg más messzi és biztonságos helyre küld­ték, s sokan, különböző ürügyekkel, Ázsiába, és tengeren túli vidékekre szét­széledtek. Minthogy azonban a hideg ősz már a kapuk előtt állott, s az olasz csapatok, kitöltve szolgálatukat, hazájukba siettek visszatérni, hogy majd a háború befeje­zésére, amikor már jó idő van, visszatérjenek, s a császár sem határozott addig az ideig még Buda ostromát illetően, Mátyás főherceg, aki akkor, isteni segít­séggel, sikeresen végezte a hadmüveleteket, s elvetette és elhalasztotta Buda ost­Dunai naszád (17. század)

Next

/
Oldalképek
Tartalom