"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - II. Török idők (1526 -

reléseket átadják kötelezően, minden vonakodás nélkül nektek, hogy a tiétek le­gyen. Erről gondoskodunk kegyesen jelen levelünkkel. Kelt Budán az Úrnak 1540. éve mindszent havának 4. napján. Izabella királyné F Szarka Gyula: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. Vác, 1947. Vácegy­házmegye múltjából. IV II. Latinból fordította Szabó Attila. 1543. május 25. György barát levele Ferdinándhoz a török elleni felkészülésről és Vác vára jelentőségéről elséges fejedelmem és uram, nekem legkegyelmesebb uram. Hűséges szolgálataimat stb. [...] ajánlom. Mindazt, ami tudósításra érdemes volt, szorgosan meg is írtam és hírül is adtam Felségednek Vas István útján, de Felségednek tudtára akarom adni azo­kat az eseményeket is, melyek az ő távozása után történtek. A törökök császára Szent György ünnepén elindult Drinápolyból és Szófiába érkezett, s oda vonja össze teljes haderejét; számtalan hadihajót - úti élelemmel és ágyúkkal rakottan ­a Dunán küldötte előre; jelekből arra lehet következtetni, hogy valamit váratla­nul akar cselekedni. [...] Ámbátor már korábban is esedeztem Felségednek Vác és Pécsvárad váraival kapcsolatban, hogy tudniillik azokat vegye saját kezébe, most mégis újra kérem Felségedet, Pécsváradot vagy Verbőczy Imrének, vagy a pécsi püspöknek adassa vissza, még mielőtt a török azt elragadja; ugyanis e vár átadására már a [török] császár levelével is figyelmeztettek, s csak azzal az egyetlen érvvel utasítottam őket vissza, hogy a császár megérkezését várom, mert elhatároztam, hogy a várat csakis a császár kezébe adom át. Ezt a várat ugyanis, amely tőlem oly messzire esik, s amelyhez a török kezén levő területen át visz az út, nehéz is, de lehetetlen is megvédeni; ha pedig a török azt elfoglalja, Pécs nem tarthatja magát sokáig, s emellett Vác elvesztése is kétségkívül igen nagy csapást jelentene Magyarország felvidéki részei számára. Kérem tehát, hogy mind a váci, mind a pécsváradi vár­ról - melyeket eddig saját költségemen tartottam meg - gondoskodjék Felséged, hogy a török rablómarka azokat el ne ragadja. [...] A legjobb és leghatalmasabb Isten őrizze meg Felségedet [...] stb. Kelt Gyulafehérvárott, az Úr 1543. esztendeje május havának huszonötödik napján. Mindazt pedig, amit ez a Mihály deák Felségednek az én nevemben mondani fog, méltóztassék Felséged hitelt érdemlőnek elfogadni. Ugyanazon magas Felségednek hűséges szolgája György barát F Magyar történeti szöveggyűjtemény. Szert: Sinkovics István. Bp. 1968. II/1-2. 1/48-52. La­tinból fordította Kenéz Győző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom