"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - VI. A polgári boldogulás évtizedei (1867-1918)

Lassan haladt a díszmenet föl a népünnepély színhelyére, a „Buki" szigetre. Két órakor délután fölértek, hol nagy lármával és még nagyobb kíváncsisággal várta őket az ott összeverődött néptömeg. A propeller már ekkor is alig győzte a közönséget szállítani, minden fordulónál szorongásig megtelt. Minden készen volt már ekkor, hogy a népünnepély kezdetét vegye. Délután négy órakor megkezdődtek a versenyek. [...] Fóthy Gyula, a jury-bizottság elnöke nyitotta meg a versenyeket, melyek a szamár-futtatással vették kezdetüket. [...] A három díj elnyerésére 4 versenyző jelentkezett, melyek közül az első díj nyertese (Jeszenszky István) a versenypályát, a sziget egész kukoriczását, 10 perez alatt futotta meg daczára annak, hogy lovagja négyszer bukott le a hátáról. Második verseny: póznamászás. Bizony nem csekély dolog volt a póznát megmászni, mert csúszott a reákent szappan miatt és meglehetősen vastag is volt. [...] Sok sikertelen próbálkozó után bizonyos öntelt büszkeséggel előállott egy legényke: Féja Ferencz. ki Istennek ajánlván lelkét, megmarkolta kérges tenyerével a póznát; lábszárait, mint vaskapcsokat szorítá közéje és elindult a veszedelmes útra. Fel is ért szerencsésen és egy kendőt hozott le győzelmijeiül. [...] Következett a fazéktörés vaktában; díj 1 ezüst forint. A vállalkozók oly nagy számmal voltak jelen, hogy dolgot adott a rendezőségnek csak rendbe szedésük is. A vállalkozónak bekötötték szemeit, kezébe egy nagy botot adtak és körülvezetve megállították, hogy kétszer üthessen; ha kétszeri ütés közül nem talált, a verseny reá nézve be volt fejezve. Korpás János hentesmester 8 éves fia, János az eső ütésre eltalálta a fazekat, de széttörnie csak az ötödik ütésre sikerült, mert karja gyönge volt. A díjat kimondhatatlan örömmel vitte mutogatni. Érdekes képet nyújtott a következő verseny : a hengerlejtés. [...] Csak egy Együd Lajos nevű parasztgyerek, ki elég könnyű volt. tudott a gyík ügyességével végigfutni rajta és örömében a levett díjakkal, mely 1 ezüst forintból, 10 pár tormás virsliből és 10 sóskifliból állott, elszökött úgy, hogy a leggondosabb utánjárás mellett sem lehetett többé színét látni. A kötélhúzás, melynél az erősebbek díja egy hordó sör lett volna, eredmény nélkül maradt; oly rendetlenül ment, hogy az absolut eredményt meghatározni nem sikerült és így a díj nem is adatott ki. E verseny után permetező esőben szétosztották az időközben megsült ökröt. Aranyozott bárddal ütötték le a népünnepély áldozatát, azután nyársra húzta nyolcz markos mészáros legény. Már korán lobogott az 1/4 öl fa lángja, hogy élvezhetővé tegye az ökör húsát. - Az ökör megsülése összesen két órát vett igénybe. Öt órakor elkészültek és - mint mondám - permetező esőben először sóskifliket (1500 darabot), azután a szétdarabolt ökröt hajították a nép közé. Bizony sok bámuló arczára emlékezetes ütést mért a repülő húsdarab. [...] Pár perez múlva elállott az eső és ekkor folytatták a versenyeket a zsákfutással. E versenyre két díj volt kitűzve, I. díj 1 ezüst forint, II. díj 1 ezüst húszas. Az első díjat Horváth Béla, a másodikat Kareczky Ferencz nyerte el. Utána következett a dalárverseny a következő díjakkal: I. díj 2 ezüst forint; II. díj 1 ezüst forint; III. díj egy üveg bor. Gyönyörű hangjával általános feltűnést keltett Kurdy László és neki adatott a díj. E versenyt már szakadó esőben tartották meg, mely annyira elhatalmasodott, hogy a versenyek folytatásáról le kellett a rendező-bizottságnak mondania. [...] A kivilágítás elmaradt, pedig az előkészületekből ítélve nagyszerű lett volna; a