"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - I. A székesegyház alapításától a reneszánsz virágkorig (1074 -
1425 Giesperger Henrik megvásárolja az ötvös céh szerkönyvét A váci ötvös céh szerkönyvének címlapja Az Úrnak 1425. évében Giesperger Henrik vette ezt a könyvet, amit a váci püspöknek készített a püspök illuminátora. F Duray Kálmán: A váci céhek. Vác, 1912. Váci Kônyvek 5. 14. Latinbóí fordította Szabó Attila. L Egy ôtvôs céh e szerkonyvét Vácott írták 1423-ban miniatúrjeit pedig a váci puspôk illuminátora, János mester készítette. 1468. február 23. Vác városa bizonyítja Farkas Kristóf törvényes születését i, mindkét város, Német-és Magyar-Vác bírája. Bornemissza Benedek és esküdt polgárai emlékezetül adjuk mindenkinek, kihez jelen soraink eljutnak, hogy a néhai boldog emlékezetű Farkas János felesége, az előrelátó Klára asszony személyesen megjelent közösségünk színe előtt és előadta nékünk panaszát. Számos kiváló férfiú úgy vádaskodott az asszony ellen, hogy a kiváló Kristóf deákról azt állították, hogy nem törvényes gyermeke, ezért buzgón arra kért minket, hogy származásának vizsgálatáról méltóztassunk neki egy bizonyító és tanúsító oklevelet adni. Mi pedig megfontolván és kérésének jogosan eleget akarván tenni, jelen oklevelünket átadjuk neki, melyben nyilvánosan kinyilvánítva tanúsítjuk és lelkiismeretesen kinyilvánítjuk, hogy az említett Kristóf deák dicséretre méltó, becsületes és derék mindkét nembéli szülőktől, tudniillik a boldog emlékezetű Farkas Jánostól és Klárától törvényes ágyból született és származott, az asszony pedig, aki ifjúsága napjaitól kezdve köztünk, velünk együtt élt és nevelkedett, megmaradt tiszteletre és dicséretre méltónak, ki semmivel nem vádolható. Ennek emlékezetéül jelen tanúsító levelünket, melyet hiteles pecsétünkkel erősítettünk meg, az említett asszonynak kiadtuk. Kelt Vácott, Üszögös Szent Péter napja utáni kedden, az Úr 1468. esztendejében. F MOL Diplomatikai Levéltár, 45284. Eredeti, papíron, hátlapján zárópecsét nyoma. Latinból fordította Tringli István.