"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)
1814. szeptember 12. Egy ferences barát prédikál Szűz Mária neve napján Mária Neve Napjára Prédikátzió 1814. A Szűznek Neve Maria . Luc 1-v. 27^ a jól emlékezem, különös vigasságra, jeles örvendezésre indított bennünket a' múlt tsötörtökön a' Szeplőtelen Szűz Kis-Asszony, az Ég, és Föld Királynéja, mert mint ama valóságos régen kivánt felkelő szép piros hajnal e' világtalan világra szerentsésen bé köszönt, a' ki egyszersmind mind Krisztusnak, mind pedig nékünk mindnyájunknak Anyánk lett. Nem külömben illy különös vigasságra, jeles örvendezésre indit ma, mert ma derült fel a' KissSzüznek örvendetes születése után az a' szerentsés nap, mellyen a' Zsidók mind Férfi, mind Leány magzatoknak különös nevet szoktak adni, arra való nézve ezen szokás az Úr szerént Angyala által ma adatik néki is az a' szentséges, ditsőséges Név, mellynek gyönyörű zengését engedi, és vidám emlékezetét parantsollya, ma adatik néki is az a' Név, mellynek különös tiszteletére az anyaszentegyház ünnepet rendelvén, tellyes bútsút is enged azoknak, kik töredelmesen meggyónnak, és illendő ájtatossággal az oltári Szentséghez járulnak. [...] Mit mond tehát az Angyal az Evangyéliomban: Ah KK! félek, és igen nagyon rettegek, amidőn ki akarom mondani, netalán hijjában vesztegetném a' Szűznek Drága Sz(ent) Nevét, de mivel e' mai napon azért jöttem fel e' magos Sz(ent) helyre, hogy azt mély alázatossággal, tisztelettel 's nagy örömmel hirdessem, arra való nézve örömmel ugyan, de egyszersmind borzadással, és rettegéssel hirdetem és Gabriel Arkangyallal kiáltom, hogy a' Szűznek neve Mária. Oh, szerentsés Nap! Oh, áldott Név! Óh, boldog Szózat! Ne gondolkodj immár keresztény Ember az ő nevérül, ne kérdezősködj, ha nem haljad, haljad, hogy az ő neve, Mária! Azért, ha hozzá akarsz szóllani, ha ellenségeidre előtte panaszt szándékozol tenni, nem szükség, hogy fel 's alá futoss, hanem szólly egyenesen hozzá, és kiáltsd, Mária, Óh Mária! és méltán, mert dehogy ezt buzgóbb ájtatossággal mélyebb alázatossággal véghez vihessék, leg szükségessebbnek látom Máriának nevérül keveset szóllani, mit mondjak tehát? Nem mást valóban, hanem hogy a' Mária Sz(ent) Neve a' Jésus Szentséges nevével egybetétetvén, Isten előtt kérésünket foganatossá teszi. Ez 1- boszszúálló Felségnek haragját megengeszteli. Ez 2— része beszédemnek. Figyelmezzetek! Bölts Origenes azt irja, hogy az imádkozok hamarább meghallgattattak, ha az Isten nevéhez az Ábrahám nevét is hozzá adták, mintha tsak egyedül az Isten nevét emiitették. Vegyünk világosító, 's bizonyitó példát a Sz(ent) írásból. Midőn az Israel fiai között a' Religio vagy Isteni tiszteletben veszedelmes szakadások történnének, és némellyek Báált, egyebek az igaz Istent imádnák, igen felette megsokasodtak a' régi Religiótul el szakadtaknak hamis Prófétái, úgyhogy a' Báál Prófétái 450- volnának, az igaz Isten Prófétái közül pedig egyedül Illés Próféta maradott. Arra való nézve a' Báál követői megvetették, gyalázták, és éppen kinevették az igaz Isten tiszteletére bemutatott áldozatokat. Mit tselekedett Illés Próféta: próbát tett a' Báál Prófétái eleibe; kit halgatna meg előbb az Isten: a' Báál Prófétáinak azt rendelé, hogy tegyenek száraz fákra áldozatokat, és kérjék Báált, hogy tűz nélkül gyulladna fel az áldozatok. Meg is tselekedték, de haszontalan, mert noha egész délig teli torokkal kiáltottak: Báál halgas meg