"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)
akarattal és buzgósággal nyújtottak, hasonlóan nagyapja, LEOPOLD SCHICK, akiben minden általános keresztényiesség megvolt, még az előző században folyt súlyos háborúban a bajor segédcsapatoknál mint főember szolgált, és eközben a hadjáratokban, csatákban és ostromokkor, minden alkalommal bizonyította bátorságát és kötelességét, amivel még az életét is elveszítette. JOHANN SCHICK, miután megtelepedett a hochwangeni Burgaui őrgrófságban, ezerhatszázhetvenegyben, a franciák elleni háborúban a római birodalomban felállított császári seregeknek élelmiszert, lőszert és más nélkülözhetetlenül szükséges dolgokat is előkészített és leszállított saját költségére, mely dicséretes példát ő, JOHANN SCHICK hasonlóképpen követett. E szerint apja halála után a Mi ausztriai főhercegségünkbe jött, és egy idő után Magyarországra ment, ahol utolsó tettekor Vác városa környékén tartózkodó császári katonai népeket a saját eszközeiből különféle felszerelésekkel látott el ott tartózkodásuk alatt. Az uralkodóházunkkal szemben mutatott szabad és buzgó viselkedése miatt mások rossz érzelműén üldözésbe vették, s hogy nem csak a több mint tízezer gulden értékű váci gazdaságát, hanem életét is mentve, be kellett verekednie magát Buda városába, ahol polgárjogot szerzett, és a mellékelt hiteles okmányok szerint sáncokkal, őrszolgálattal és kitámadásokkal harcolt az ellenséggel szemben, figyelmen kívül hagyva fáradtságot és veszélyt, hasznosította magát. Ehhez jön még, hogy 1710-ben, hogy az ellenséget féken tartsa, egy császári őrhelyet helyezett az említett Vác városába, és a budai csapatokat ez idő alatt életszükségletekkel segítette ellátni; nem kevésbé a császári csapatok utolsó török elleni háborújában hasonló szállításokat végzett, minden időben bizonyította folytonos hűségét és alattvalói hódolatát a nekünk és uralkodóházainknak tett alkalmi szállításaival; ahogy eddig sokféleképpen bizonyította, vagy azon túl is, minden esetben a sírig folytatta, és utódait is hasonló mértékű alattvalói engedelmesség felkínálására serkentette, olyanra, melyet az ő különösen felemelő lelki tulajdonságai miatt tehetett és tett. Tehát jól megfontolt vélemény, jókor tett tanács és helyes ismeretek alapján Ot, JOHANN SCHICKET elismerésül és emlékeztetőül, nagyszüleit és szüleit és őt magát is, különlegesen kegyes és sokrétű szolgálataiért, Neki, a mostani és jövendőbeli természetes utódainak és ezek férfi és női örököseinek, a Mi római császári birodalmunk és örökös királyságunk-hercegségünk és országunk valóságos élelmiszer szállítójává nevezzük és a lovagi nemesség állapotába és rangjára emeljük és őt a hadsereg és a nemesség soraiba számítjuk, úgy és olyan mértékben, mintha ő mind apai és mind anyai származásánál fogva élelmiszerszállító és lovagi nemes lenne születésénél fogva. Több meggondolás alapján a következő címert és oromdíszt adományozzuk az általunk kegyesen nemességre emelt JOHANN SCHICKNEK, neki és az ő mostani és jövőbeni leszármazottainak, az ő férfi és női örököseinek, hogy örök időkre viseljék és használják, megengedjük, hogy nevét álló pajzsra emelje, melynek mindkét alsó sarkából felfelé ovális vagy beívelő, a pajzs közepén fehér vagy ezüst ék, melynek alapján, zöld gyepen egy kiterjesztett szárnyú, egy fészek jobb szélén álló barna, csőrével saját mellét tépő pelikán. A kék vagy lazúrszínű jobb oldali mezőben három, fölül kettő, alul egy, mindegyik hatsugarú sárga vagy arany csillag; a bal oldali vörös vagy rubinszínü mezőben azonban három egymás utáni egyenes sorban a szárukra állított sárga vagy arany kalász, melyek közül a középső egy kissé előre hajolva kiemelkedik a mellette levők