Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

I. „Görögök” Vácott - 4. Váci „görög” családok az anyakönyvek és egyéb források tükrében

58 Az anyakönyvek részben választ adnak arra az önkéntelenül adódó kérdésre is, hogy hová lettek a váci ortodoxok: az állandó jelleggel Vácott élő, termékeny korú házaspárok körében a korabeli, 19. századi magyaror­szági átlagnál számottevően - és pillanatnyi ismereteink szerint indokolat­lanul - magasabb gyermekhalandóságot tapasztalunk.102 Ugyanakkor a vá­ci halálozási adatokból kitűnik, hogy a „görögök" gyakran értek meg ma­gas kort már a 18. században is. Jellemzően a leánygyermekek maradnak életben, akik egyrészt nem viszik tovább a családnevet, másrészt - a helyi közösség csekély létszáma folytán - sokszor más városban találnak férjet, és elköltöznek. A házassági adatok jól mutatják, hogy a „görögök" elsősorban saját etni­kumukon belül házasodtak. Az első váci anyakönyv (1799-1861) 32 házassá­gi bejegyzése közül kilencben mindkét házasulandó váci illetőségű. Tizen­nyolc olyan házasság köttetett ebben az időszakban, melyben csak az egyik fél váci, a másik fél pedig tizenegy esetben valamelyik más „göröglakta" helységből (Adony, Nyitra, Losonc, Esztergom, Balassagyarmat, Győr), hét esetben Pestről, Budáról vagy Szentendréről származik (a magyarországi or­todoxia legnagyobb központjaiból, ahol vegyesen éltek szerbek, görögök és arománok). A fennmaradó öt Vácott anyakönyvezett, de nem váciak közti házasságot is az előbb felsorolt településekről, illetve ezeken kívül Miskolc­ról és Verebélyről (Nyitra vármegye) származó hívek kötötték. Ahol csak lehetett, megkíséreltük összevetni az anyakönyvi adatokat a korábbi - különböző összeírásokból származó - adatokkal, valamint egyéb forrásokkal, így a sírfeliratokkal és a végrendeletekkel. Az anyakönyvekből származó dátumok a régi naptárt követik. Adamovics Dimitrije. Az Adamovics családnév nem fordul elő a levéltári anyagban. Elméletileg lehetséges, hogy az 1754-es összeírásban (6. kép) és az 1757-es szerződésben szereplő Thomas Adam (avagy Ádám Tamás) leszár­mazottjáról van szó. oo Damjanovics Pulherija, Dimitrije felesége. 1799. december 7-én kö­töttek házasságot Vácott. Pulherija édesapja Damjanovics Jovan. Esetleg azonos azzal a Pulcheriával, akit Naszto Mancsuka 1791-es végrendeletében (2. kép) bizonyos láncú hajadon leányaként említ. * Adamovics Georgije, Dimitrije és Pulheria fia, 1806. június 8- án született. 102 Ezt a benyomást erősíti meg a miskolci „görögség" tekintetében SASVÁRI 1980,28-32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom