Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
I. „Görögök” Vácott - 4. Váci „görög” családok az anyakönyvek és egyéb források tükrében
52 anyakönyvben, Joannes Jakovlevicset egyedül ez az irat említi. Joannes Garba az igazolás szerint a saját tulajdonú házzal és bolttal rendelkező gazdagabb váci kereskedők (15-en a 20 közül) közé tartozik, ami azért különös, mert ez a név Vácott egyetlen más iratban sem fordul elő. A Garba (Grba) család a Bozdákkal együtt Balassagyarmat egyik legbefolyásosabb sipiszkai „görög" családja volt. A Karlócai Metropolia Levéltárának 1794-es és 1797-es egyházi sematizmusában" található váci adatok nevek nélkül rögzítik az ortodox hívek létszámát, a családok számát, a parókus nevét és családi körülményeit, illetve utalást találunk bennük hitközségi iskola működésére. A budai ortodox egyházmegye egyik konzisztóriumi irata1011 alapján feltehető, hogy az 1794-es sematizmus váci adatait Georgius Papp rögzítette. 4. Váci „görög" családok az anyakönyvek és egyéb források tükrében99 100 101 1799-ben Jovan Szimeonovics pópa nyitotta meg az első váci ortodox anyakönyvet. (18. kép) A valószínűleg Bécsben nyomtatott, egyházi szláv nyelvű és szlávul, cirill betűkkel vezetett könyv egy kötetben tartalmazza a keresztelési, házassági és halálozási bejegyzéseket. Érdekesség, hogy az anyakönyv lapjainak egy részében magyar királyi címert ábrázoló vízjel látható (a kötet eltérő mintájú és minőségű lapokból van összefűzve). Ezt az egyetlen könyvet használta a váci ortodox egyházközség egészen 1861-ig, önállóságának elveszítéséig, amikor is a váci templomot filiaként Esztergomhoz csatolták. Ekkor új anyakönyveket nyitottak, amelyek immár külön- külön kötetben tartalmazták az elenyésző számú keresztelést, az ennél is kevesebb házasságkötést, illetve a - jórészt az éppen akkoriban létesült váci börtönbeli keresztény ortodox lelkiszolgálat folytán - továbbra is többé- kevésbé rendszeres temetéseket. 1895-ben ezt a második anyakönyvi sorozatot is lezárták, és újabb anyakönyveket nyitottak, melyeknek legutolsó (halotti) bejegyzése 1957-ből való. 99 A Karlócai Metropolia Levéltára, MP „A" 1797/33.1133. jelzet alatt. Dr. Dimitrije Stefanovié volt szíves rendelkezésünkre bocsátani az iratok másolatát. 100 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1793-1794 (kötet), 14/1793. sz. 101 Az ebben a részben szereplő adatok az anyakönyvekből származnak, csak az egyéb forrásokat jelöljük külön. A történelmi Magyarország ortodox anyakönyveinek zömét a Szerb Ortodox Egyházmegyei Levéltár őrzi Szentendrén: SZOEL Gyűjtemények, Anyakönyvek.