Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

I. „Görögök” Vácott - 3. Adatok az anyagkönyvezés előtti időszakból

végrendelete szerint), Emanuel Mucsunak (az 1785-ös püspökváci kamarai összeírás szerint), Mihail Beállónak (özvegye 1827-es végrendelete szerint) és Vaszilij Cviannak (az 1849-es tanácsi iratok tanúsága szerint) is. Ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy a „görögök" Vácott házat építettek volna. Talán ez az oka, hogy - például Szentendrével ellentétben - egyetlen váci lakóépületen sem maradt fenn a barokk házakra jellemző íves kőkeretes kapuk zárókövét díszítő kereskedőjelvény, amely a hit-remény-szeretet hármas jelképnek még a középkorban Európa-szerte elterjedt változata. Különös módon mégiscsak van azonban Vácott egy ilyen, felül 4-es számban, alul stilizált horgonyban végződő kettős kereszttel (9. kép) díszített kapu: a főtéri régi szemináriumépület, majd - miután 1783-ban elkészült az új szeminárium a mai Konstantin téren - irgalmas rendház, kórház és patika, jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kórháza épületéről van szó, amely a helytörténeti adatok szerint eredetileg is szemináriumnak épült, éppen ezért rejtély, miként kerülhetett a kapu zárókövére a kereskedőjelvény.

Ami a kereskedés körülményeit illeti, a bolthelyiségeken túl - amint azt Bendella Demeter 1783-as hagyatéki ügyének irataiból,64 valamint Naszto Mancsuka 1791-es (2. kép) és Manoli Mucsu 1794-es végrendeletéből tudjuk - több kereskedőnek deszkából épült vásárosbódéja is állott a főtéren (Mucsunak kettő is, egy kisebb és egy nagyobb). Ez azért érdekes, mert a „görögök" piaci árusítási rendjéről (10. kép) ebből az időszakból rendelkezésünkre álló két szöveg - az Althann-, illetve később a Migazzi-féle szerződés - nem tesz említést állandó vásári bódékról. A tanácsülési jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a vásárokon a legmagasabb helypénzt a „nagy kalmársátrakért" kellett fizetni, és mindjárt ezek után következtek a „görög, török, arnót magas sátrak".65

Mit lehetett kapni a „görögnél"? Két boltleltárról66 van tudomásunk a váci levéltári iratanyagban, de a szakirodalomból ismert lajstromok ismeretében joggal gyanítjuk, hogy a többi váci „görög" bolt is hasonlóan tarka árukészlettel rendelkezett. Az 1773-ban meghalt Bendella Demeter a városháza földszintjén működő üzletek egyikét bérelte. A tizennyolc oldalnyi leltár 650 tételt sorol fel. (11. kép) Az első százegynéhány tételben tucatnyi különböző szövetféleséget (rása, flanel, vászon, gyolcs, karton, selyem, bársony, taft, atlasz, selyemdamaszt stb.) találunk a szivárvány minden színé64 VVL XII. 12-i VPU Számv. ir., Gyámsz. 91. sz.

65 VVL V. 1-а Pv. Tü. jkv., 1756. ápr. 4.

66 Vojnovics Péter boltjának leltára: WL XV. 33 Fénym. lt. gyűjt., Váci Történelmi Tár I., 291. tétel (1747. febr. 10.); Bendella Demeter boltleltára: VPGL XII. 12-i VPU Számv. ir., Gyámsz., 199-235. sz. (1773. júl. 17.)