Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
I. „Görögök” Vácott - 3. Adatok az anyagkönyvezés előtti időszakból
38 Az 1760-as városi összeírds60 részletesen, név szerint sorolja fel a helybéli kereskedőket, segédeiket és inasaikat, illetve tájékoztat üzletükről, áruikról, sőt szőlőikről is. A tizenhét pontban összeírt kereskedők listájának csaknem a fele - az első hét pont - a „görög" üzletek tulajdonosainak, segédeinek, inasainak adatait tartalmazza. Ez az arány jól érzékelteti a helyi lakossághoz viszonyítva elenyésző lélekszámú kisebbségi csoport gazdasági jelentőségét és erejét a városban (és a váci helyzet nem sokban különbözött sok más magyar városétól). Az üzlethelyiségek kiválasztása kapcsán figyelmet érdemel a „görögöknek" az a céltudatos törekvése, hogy a város legforgalmasabb, központi részén szerezzenek maguknak boltot: „a görögök a kereskedésre legalkalmasabb helyeket foglalták el: a fő útvonalak mentén, a kapuk mellett szinte minden eladó házat megvásároltak, és még a boltbéreket is túlfizették, nehogy a jó helyeken lévő boltok más kezére jussanak".61 Ez Vác esetében mindenekelőtt a Főteret (a piacteret) (15-16., 18. kép) jelentette (itt állt a városháza a maga földszinti bolthelyiségeivel, a Curia épülete, a Mancsuka- ház, [36., XIV. kép] a Dombay-ház, Würth kanonok háza, a Laczkóczy-ház), a kereskedéshez szükséges raktározás céljaira pedig logisztikai, áruszállítási szempontból különösen praktikus lehetett a Duna-part a révkikötőnél (itt állt Paprika egyik háza, és itt volt később „Czvian úr" jókora áruraktára is). (8., 35. kép) Nem véletlen, hogy Kiss Albert borbélymester éppen 1760-ban panasszal fordul a földesúrhoz,62 amiért „az görögök az keresztény haza fiait itt Váczon annyira elnyomják", Görög Papp Tamás ugyanis nem akart neki átadni egy a piactéren (Főtéren) bérelt házat, „holott őnékie más háza is vagyon árendában Dombay Mihály uramtól". Valószínű, hogy legalábbis 1754-től (az Althann-féle kiutasító határozattól, talán a türelmi rendelet megjelenéséig) a nem katolikusok nem vásárolhattak lakóingatlant a város területén (hasonló tilalom más magyarországi városokban is érvényben volt). A korlátozás persze Vácott sem jelentett igazi akadályt a „görögöknek": amikor 1765-ben Puszty Mihály összevitatkozik a nála lakó Pap Tamással és társaival, és a tanácshoz fordul a házában lévő „görögök" kiköltöztetése érdekében, Pap Tamás „ezen kívánságon fölháborodván azt hányta Puszty Mihály szemire, hogy nem megyen ki [...], úgyis az ő pénzin vette Puszty Mihály a házat".63 Itt említhető meg, hogy két háza volt a városban Kuzmanovics, alias Paprika Miklósnak (1739-es szentendrei 60 A váci kereskedők összeírása. WL XII. 11-a VPU Pref. ir., Régi lt., 10. kútfő 61 BÁCSKAI 2006,11. 62 Kiss Albert panasza Görög Pap Tamás ellen. VVL XII. 11-a VPU Pref. ir., Régi lt., 4. kútfő 63 WL V. 1-а Pv. Tü. jkv., 1756. febr. 20. Hasonló módszerrel szereztek ingatlant a miskolci „görögök" is, 1. DOBROSSY 2002,15-18.
