Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

Bevezető

BEVEZETŐ

Az összeírásokból - amint alább látni fogjuk - kitűnik, hogy a 18. századi váci ortodox közösség tagjai túlnyomó többségükben ugyanarról a vidékről, a mai Albánia (13. kép) területén lévő Sipiszka és Moszkopolisz városából származtak. Nemzetiségükre nézve nem albánok voltak, hanem a ma magyarul hivatalosan arománnak (másként aruménnek, aromunnak, régebben vlachnak, makedovlachnak), a szerb történettudományban általában cincárnak (néha vlachnak, grekovlachnak) nevezett újlatin nyelvű balkáni etnikumhoz tartoztak. Albániában - akárcsak Észak-Görögországban és Macedóniában - ma is több tízezres lélekszámú aromán kisebbség él. Városaikat (Moszkopolisz, Sziatiszta, Sipiszka, Veria, Kozani stb.) a 15. század elején alapították keresztény görögök és vlachok, akik a török hódítók elől a hegyek közé menekültek. Kezdetben állattenyésztéssel, pásztorkodással foglalkoztak, majd a lakosság egy része áttért a kereskedelemre. Az új megélhetési forma arra kényszerítette őket, hogy kimozduljanak szülőföldjükről.2

A magyarországi történeti források néha rácnak, legtöbbször azonban görögnek nevezték - és erre hivatkozva a történészek így nevezik ma is - az albániai vagy macedóniai származású aromán kereskedőket. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy megjelenésük idején e kereskedők maguk is görögnek mondták magukat (ez alól gyakorlatilag csak az amótként ismert gyöngyösi kereskedők képeztek kivételt). Később, a 19. század során már elvétve találkozunk önmagukat oláhnak vagy vlachnak nevező egyénekkel3 és csoportokkal.4 A magyarországi történetírásban a „görög" kifejezés a legtöbb esetben összefonódik, összemosódik a keresztény ortodoxia megnevezésére a 18-19. században használt „görög nem egyesült" (latinul graeci ritus non uniti) terminussal, így jelentése még bizonytalanabbá válik. (Az 1785-ös püspökváci kamarai összeírás például graeca natio-ként tünteti föl az ortodoxok származását, és graecus ritus-ként a vallásukat). E fogalmi bizonytalan2 NAGY M. 1988,3.

3 Vácott Bratovics András nyilatkozott indirekt módon vlach származásáról 1821-es végrendeletében.

4 A miskolci görögök vlachnak vallották magukat, 1. DOBROSSY 1965, 16. Ugyanezt hangsúlyozza RÉMIÁS 2002, 492. A pesti görögök és vlachok viszonyáról 1. alább.