Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
ta az épületeket, minden évben találunk kisebb-nagyobb ács-, kőműves-, tetőfedőmunkára utaló kiadási tételeket. Ugyancsak a számadásokból tudjuk, hogy az udvaron kút állott, amelyhez szivattyú és csövek csatlakoztak. 1877- ben két darab öntöttvas csészével szerelték föl az épület árnyékszékeit. A lakásokban a 19. század második felében is vaskályhával fűtöttek, és takaréktűzhelyen főztek. Az utolsó megőrzött számadás, mint említettük, 1890-ből való, ebben az ingatlanokon kívül 3.518 Ft-os takarékbetét és „kötvényként" (azaz kölcsönszerződés alapján) 1.400 Ft készpénz-kintlevőség szerepel. Nem ismeretes, hogy a váci ortodox templomalapítványt mikor és miként számolták föl. Annyi bizonyos, hogy az 1930-as leltárhoz csatolt kataszteri birtokíven szereplő három, összesen kb. 2200 négyszögölnyi szántóföldet 1952-ben „felajánlotta" az államnak a tulajdonos egyház, a Mancsuka- házat (XIV. kép) és a hozzáépült paplakot (37. kép) a telekkel együtt pedig 1976-ban államosították a váci Görögkeleti Szerb Egyházközségtől.197 A templom 1964-es eladásáról alább ejtünk szót, a harangozólak sorsáról sajnos vajmi keveset tudunk. Említést érdemel, hogy az egyházközség létrejöttét követő első években nézeteltérés támadt az ortodox hívők és a városi tanács között a Mancsuka- ház után fizetendő adó kérdésében. Az egyházközség úgy vélekedett, hogy egyházi vagyon lévén nemcsak az újonnan felépült templom, hanem a főtéri Mancsuka-ház is adómentes, a püspökváci tanács azonban nem fogadta el ezt az érvelést. A vita 1797-ben zárult le, amikor is az ortodox hívek egy jelentősebb összeg felajánlásával váltották meg a tanács által elmaradásként nyilvántartott adóhátralékot és az ingatlanegyüttes jövőbeni adómentességét. b) A papiak A pap- és kántoriak (37. kép) szimmetrikus, kétszintes tömbje a hosszú és keskeny főtéri telek hátsó, Duna felőli részén, közvetlenül a Mancsuka-ház mögött, annak nyugati tűzfalához mintegy „hozzáragasztva" épült fel, ám alacsonyabb és kivitelében szerényebb nála, ami arra enged következtetni, 197 д váci Körzeti Földhivatal igazgatójának engedélye alapján Renk Istvánná ügyintéző értékes segítsége jóvoltából sikerült előkeresni a régi telekkönyvi iratokból az államosításra vonatkozó adatokat, illetve a régi telekkönyvi számok alapján azonosítani az ingatlanokat (a három, egyenként 1003,635 és 560 négyszögöles szántó kivételével).
