Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 2. Az egyházközség papjai

Az elkövetkező időszak megbízott váci parókusai: 1859-1870 —► Grigorij Amidzsics; 1870-1911 —» Emil Csupics; 1912-1919 —* Arszenije Putnik. Karcsú szerint „a görögkeleti fegyencek lelkésze jó ideig Amizsics nevű pópa volt, aki azonban innét Illa vára helyeztetvén át, az istentiszteletet hol Miculescu Joachim budapesti román szertartású esperes-pópa tartotta a fegyházban, hol pedig káplánjai. A jelenlegi görögkeleti lelkész Nikolics Izi­dor, aki 1888-ban neveztetett ki".191 Érdekesség, hogy 1872 és 1876 között Grigorij Amidzsics lakbért fizetett az egyházközségnek Vácott (valószínűleg a paplakot bérelte, az ő helyére költözött be 1877-ben a gondnok, Csillon Izidor). 3. Az egyházközség hajdani vagyona A váci ortodox egyházközség vagyonát a Mancsuka-végrendelet (2., VI. kép) alapozta meg. Az idők során az egyházközség a megszerzett, fölépített vagy megvásárolt ingatlanokon (Mancsuka-ház [36., XIV. kép] és telek, templom, [38., 40-42., XIII. kép] papiak [37. kép], harangozólak, szántóföldek) túl jelen­tős pénzbeli tőkére is szert tett. Naszto Mancsuka példáját követve a vég- rendelkező ortodox vallású váciak ugyanis kivétel nélkül megemlékeztek ki- sebb-nagyobb adományokkal a váci eklézsiáról. (Megjegyzendő, hogy az or­todox hívek szinte valamennyien hagytak pénzt végrendeletükben valami­lyen katolikus vallási intézmény javára: a ferenceseknek, az épülő új székes- egyházra, a Rókus-kápolnára stb. is.) Az egyházközség vagyonát az e célra létrehozott alapítvány kezelte. Az éves számadások (39. kép) tanúsága sze­rint az alapítványi tőkéből a hívek rendszeresen igényeltek kölcsönt hatszá­zalékos kamatra, általában hosszú távra (több évre). Az idő múltával és a hí­vek számának csökkenésével egyházközségen kívüli adósokat is találunk a számadási névsorban. A templom bevételei nagyrészt a Mancsuka-ház lakbéréből, a hívek adományaiból (ilyeneket 1824-ig tüntetnek föl a számadások), kisebb rész­ben a kölcsönök utáni kamatokból, a tányérpénzből, az áldozati gyertyák el­lenértékéből (e két utóbbi az 1854-es számadásban szerepel utoljára bevételi ™ KARCSÚ 1880-1888, VII/88.

Next

/
Oldalképek
Tartalom