Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok
106 1784 húsvétján nézeteltérés támad a frissen kapott császári engedély értelmezése körül a katolikus pap és a Pestről Vácra érkezett Jovan Mihalovics pesti pópa között,177 aki az e célra berendezett helyiségben (in domo pro oratorio destinata) már neki is látott az ünnepi előkészületeknek; a katolikus plébános szerint ugyanis az engedély csak keresztelésre, gyóntatásra és ál- doztatásra jogosítja föl az ortodox papot. 1784. szeptember 6-án a Helytartótanács újabb leiratban178 értesíti a püspökséget, hogy őfelsége engedélyezte az ortodox pópáknak a szabad kijárást keresztelés, esketés és temetés végett, valamint a magán-vallásgyakorlat céljából azon helységekbe, ahol a hívek semmilyen lelki gondozásban nem részesülnek. A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye konzisztóriumi jegyzőkönyvi bejegyzése179 szerint 1787-ben a püspökség az akkor Pomázon létszám feletti papként és Kaláz (Budakalász) adminisztrátoraként (megbízott parókusa- ként) szolgáló Pavel Konsztantinovicsot áthelyezte Vácra (ad Ecclesiam Vacziensem promoveri) az addigi ottani szerződéses adminisztrátor, Petar Sztojlovics helyére. Valószínű tehát, hogy ezt az 1783-ban felszentelt180 Petar Sztojlovics nevű szentendrei papot tekinthetjük a váci ortodox vallású hívek első hivatalosan kinevezett pásztorának (feltehetően 1784-től). A templomépítés gyakorlati feltételeinek megteremtéséhez jelentősen hozzájárult Naszto Mancsuka 1791-es végrendelete (2., VI-VII. kép), melyben a magvaszakadt helybéli „görög" kereskedő piactéri házát hagyományozta az ortodox közösségre azzal, hogy a hagyatékából létrehozandó alapítvány keretében alkalmas helyen templom, valamint pap- és kántoriak épüljön, a főtéri lakóház jövedelme pedig a templom fenntartására, illetve a pap, kántor, harangozó stb. javadalmazására fordíttassék. A templomalapítással kapcsolatos iratok tartalmi vizsgálata alapján feltételezzük, hogy a Mancsuka- végrendelet is az engedélyezési eljárás során bekért iratok közé tartozhatott. A templomépítésre vonatkozó hivatalos levelezés a magyarországi ortodoxia korabeli legfőbb hatósága, a budai ortodox püspökség közvetítésével zajlott a bécsi kamara és a váci nem egyesült görög szertartású közösség között. A Vác Város Levéltárában őrzött városi tanácsi, a templomépítésre vonatko177 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Iratok, 1783-1784 (doboz), fasc. 33., 217/7. sz. (1784. ápr. 7.) 178 VPKL Acta Gr., fasc. 3., 7. sz. 179 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1786-1792 (kötet), 37/1787. sz. bejegyzés (die 25а Novembris styli veteris). 180 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1778-1783 (kötet), július 16-17. (sz. n.)
