Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok
érintettek azért intézkedtek önhatalmúlag, mert görög szokás szerint a halottat huszonnégy órán belül el kell temetni,172 noha ez már akkoriban is ellenkezett a hatósági előírásokkal. Joannes Pap a kihallgatás során elmondja a plébánosnak, hogy amióta Vácott görögök élnek, tudomása szerint csupán hárman haltak meg közülük: tizennégy évvel azelőtt egy leány, az elmúlt esztendőben egy fiatal segéd, valamint az ő segédje, azaz a szóban forgó ügy halottja. Egyben kijelenti, hogy a görög hitűeknek az előző püspökök idején sem volt kijelölt temetőhelyük. A plébános az ügy kapcsán nem mulasztja el jelezni a püspöknek, hogy értesülései szerint a „görögök" kibérelték Laczkóczy Pál egész házát, ott görög rítus szerint oltárt állítottak föl, és valószínűleg vallási szertartásokat rendeznek. Mellesleg, jegyzi meg a felsővárosi plébános, ha a váci görögöknek arra volt húsz forintjuk, hogy - amint bizalmas forrásból megtudta - az általuk eltemetett fiatal segédért Szentendrén halotti misét mondassanak, akkor igazán kifizethették volna neki a négyforintos stólát a temetésért. Füves Ödön úgy vélte - vagy inkább csak sejtette -, hogy a váciak vallásgyakorlatának hivatalos színhelye a szentendrei Blagovesztenszka vagy „Görög" templom volt.173 * Ezt a többé-kevésbé ésszerű feltételezést részben - Szentendrét illetően - alátámasztja a fent már ismertetett keltezés nélküli (1754-es) püspöki összeírás (6. kép) hosszú címe: Specificata... graecorum... ad Sancti Andreae vero Ep[isco]pi Schismatici jurisdictionem spectantium, illucque diebus festis suis pro exequendis graeci ritus obsequiis transeuntium (Kimutatás azon görögökről, akik... Szentendre szakadár püspökének fennhatósága alá tartoznak, és ünnepnapjaikon a görög szertartásokon való részvétel végett oda átjárnak). A váci Mihail Beálló és Katarina Mancsuka első gyermekét, Annát ugyanakkor a szentendrei Pozsarevacska templomban keresztelték 1782-ben. A váci egyházmegye területén több városban (például Nagykőrösön, Cegléden, Karcagon is) laktak ortodox hívek a 18. században. A legjelentősebb a kecskeméti kolónia volt. A kecskeméti görögöknek Althann M. Frigyes bíboros-püspök már a 18. század első felében kegyesen engedélyezte vallásuk gyakorlását. E joguk a század negyvenes éveinek derekától már csupán arra korlátozódott, hogy az év három hónapjában, nevezetesen áprilisban, augusztusban és decemberben pap lakhasson náluk a városban, valamint hogy saját temetőjüket árokkal avagy sövénnyel kerítsék körül, és ha172 Vö. EPERJESSY1996, 77. 173 FÜVES 1961,14.: „nem lehetetlen, hogy kezdetben a Blagovesztenszka egyházközségre volt bízva Vác és a többi környékbeli helység görögjeinek is a lelki gondozása".
