Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)

A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827

[1812.] Április 2. Tiszteletes senior Szántó István úr currensébe bezárta főtiszte­lendő superintendens úrnak hozzá küldött levelét, melyben meginvitálja tiszteletes senior uramat az egyházkerületi tanácsülésre, mely rogate napján kezdődvén, Kecs­keméten fog tartódni. Ugyancsak a candidandusok számára a megfejtés végett feltett propositiókat is csatolja, ragasztja leveléhez. Tiszteletes senior úr pedig megjelenti mindeneknek, hogy a tractuális gyűlés április 7-én Tótfaluba fog tartatni. Továbbá ezt írja szóról szóra: Tudva lévén már mindnyájunk előtt a tekintetes nemes Pest vármegyének a halottak eltemettetése felől currens által tett rendelése, melyre valamely holtnak tartatott, de elevenen eltemettetett gyermeknek szomorú példája adott alkalmatosságot. Főtisztelendő superintendens úr is méltóztatott paran­csolni ezen dolognak currentaltatását, hogy a tiszteletes prédikátor urak a megholtnak eltemettetésének idejére nézve tartsák magokat szorosan az ebben a matériában több ízben jött és currentaltatott felséges királyi parancsolatokhoz, nem hajtván semmit a halottjaikat mennél hamarébb eltakarítani akaró feleknek sürgetésére, kötelesebbek lévén sokkal a felsőbb rendelések eránt engedelmeskedni, mint az olyan magok után nagy kárt hajtható idétlen kéréseket teljesíteni. Szántó István * A helvéciai vallástételt tartó Dunán innen lévő főtiszteletű superintendentia Kecske­méten, ezen folyó [1812.] esztendei májusnak 4., 5. s 6. napjain tartatott generale consistoriumának a pesti tractust illető rendelései: No. 2. Budán a nagyméltóságú Helytartótanácsnál vallásunk részéről volt ágens, tekintetes Szemere Ferenc úr hivatalát resignálván, helyébe tekintetes Tas­nádi Szűcs István 83 úr választatott. Amely eklézsiának tehát, vagy magányos sze­mélyeknek a nagyméltóságú Helytartótanácsnál dolgok lesz, a titulált ágens úrhoz folyamodjanak. No. 8. A régi bankócédulák becsének a királyi felség által ötödrészére lett le­szállíttatása után többnyire az eklézsiák a belső személyek fizetését, amint az igazság kívánta, váltócédulákba adták be. Ellenben némely eklézsiák conventionatusaikat ezeknek tetemes kárával régi bankócédulákba fizették. Tiszteletes esperes és tekinte­tes tractuális curator urakra bízattatik, hogy az ilyen eklézsiáknak elöljáróit kapaci­tálni, azok és a belső személyek között a múlt esztendőben esett fizetés csorbaságára nézve egyezséget keresni igyekezzenek. 83 Zoványi szerint Tasnádi Szűcs István 1817-1834 között a kancelláriánál volt ágens, míg Szemere Ferenc 1787-1811 között a Helytartótanácsnál. (ZOVÁNYI 15-16.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom