Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827
17. Tapasztalván már ebben az esztendőben is, hogy némely tiszteletes prédikátor urak holmi vélekedéseiket a currensbe szokták tenni. A venerabile consistorium erősen tiltja, megengedvén azt, ha valakinek közhaszonra célozó gondolatja vagyon, azt magánlevélben küldje az illendő helyre. 18. Gödöllei prédikátor és assessor, tiszteletes Gál Dániel úr panaszt tett az eránt, hogy már két esztendőre 8, azaz nyolc szekér szénabeli fizetése mindez ideig is hátra vagyon, és most ilyen drágaság idején szekerenként 15 forintjával akarják hallgatói kifizetni. Végeztetett, hogy a szénát vagy in natura megadják, ha pedig pénzül akarják fizetni a tisztelt prédikátor úrnak igen engedelmes kívánsága szerint, minden szekér szénáért 20, azaz húsz forintokat adni köteleztetett. Költ Ócsán, február 28. napján, 1811. esztendőben. Jelenti ezen kívül tiszteletes esperes úr, hogy az generale consistoriumnak ülései Dabason, rogate napját, 19. Maii estéjére határoztatott. 27. Április 1811. Kosdról bejött Szabó István feleségét rútul mocskolván, azt kurvasággal vádolván régtől fogva, mit a kosdi bíráktól kiadott bizonyságlevél mutatja, és ebben nemhogy lejjebb hagyván, hanem napról napra benne nevekedvén, feleségétől szinte két hétig elhagyatott. Kinek is felesége minket megkeresvén kért, hogy az ő dolgát felvévén és megvizsgálván, igazítsuk el. Mi, alább írtak az eklézsia házához felgyűlvén, az asszony három helyről hozott bizonyságleveleit megvizsgálván, és mind a férfiúnak, mind az asszonynak beszédeiket egybevetvén azt ítéltük, hogy leginkább a férfiú hibás, ezért is arra vettük Szabó Istvánt, hogy megbánván eddig való magaviseletét, kérjen méltatlanul háborgatott feleségétől engedelmet, és hogy soha többé azt nem cselekszi, amit eddig cselekedett feleségével, véle megfogadtattuk. Mindezeket valósággal is előttünk véghez vitte. És ugyanakkor megígértük neki, hogyha többé ily villongás lészen őmiatta ő és felesége között, a városi tanácsnak ezen magáról adott albánál fogva át fogjuk adni. Költ a váci református parókiális háznál die 27. Maii 1811. Környei István prédikátor, Pap Sándor, Mezei Mihály curatorok, Pap Ferenc, Tóth István, Tokodi Mihály, Szíjártó János presbiterek 1811. május 5. Özvegy ifjú Mizser Mihályné, öreg Tóth Mihály lánya megkeresett bennünket, panaszos szókkal illetvén öreg Kurdi Mihályt s annak feleségét, Kozma Zsuzsannát, ezeknek házas fiát, Kurdi Jánost, az ő vejét, hogy az ő leányának neve ezen háznép
