Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827
Die Sache wird auch alsdann nur in jenem Falle mit allen Acten und deutlicher Anführung der Bescheidgründe hierher einzuberichten seyn, wann etwa die eine oder die andere Parthey mit dem Bescheid nicht zufrieden seyn sollte. Ex Consilio Regio Locumtenentiali Hungarico Ofen, den 3. Julius 1787. Christian Graf Niczky Anton von John m. p. 24 No. 4090. Von dem Pester Komitat, 24. Julius 1787. Da aus den diesfälligen Acten genugsam erhellet, daß die Kisvaitzner reformierte Gemeine bevor das höchste tolerantial Edict erschlossen, bey ihren Begräbnissen mit der in Frage stehenden Glocke gelautet, und also die Vortheile derselben mit den Katholiken gemeinschaftlich genossen hat, auch in solchen Genuß nur erst mit Jahre 1783, wo sie schon die Befugniß ein Bethaus errichten zu dürfen erhalten, gestöret worden, und nach Aussgähung sämtlicher diesfalls vorhandenen Acten es nur wahrscheinlich sey, daß erwähnte Glocke wirklich ein Eigenthum der bittstellenden Gemeine wäre. So wird die oftgedachte Gemeine in dem freyen und auch keine Art zu hindernden gemeinschaftlichen Genuß aller Vortheile dieser Glocke hiemit, laut hoher Verordnung vom 1. August 1786. No. 32056 eingesetzt. Ihr Gesuch aber in Ansehung der Rückgabe der Glocke, bis sie nicht tristigere Beweisgründe deshalb vorbringen kann, für nun besichtiget. Worüber die Supplicanten, sowohl als der Herr Vicar-General Großprebst von Zerdahelyi durch den Vice Stuhlrichter Veres verständiget werden. Ausgefertiget durch Sigismund Ónodi Vicenotär. 25 24 A szöveg fordítása: 24201. szám - Pest Megyének! - A jelen, ez év március 5-én a 2261. szám alatt megküldött megkeresés a kisváci katolikusok és reformátusok által vitatott harang ügyében visszaküldetik e megyének azzal a meghagyással, hogy e tárgyban Őfensége a saját hatáskörében, de a mozgatóokokat és az okmányokat figyelembe véve hozzon kegyes döntést. Az ügy minden esetben csak akkor lesz bevezethető, ha a tényeket és mozgatóokokat világosan felsorolják, nehogy az egyik vagy másik fél az ítélettel elégedetlen legyen. - A Magyar Királyi Helytartótanácstól - Buda, 1787. július 3. - gróf Niczky Krisztián, John von Anton s. k. 25 A szövegfordítása: 4090. szám - Pest Megyétől, 1787. július 24. - Az az itteni ügyiratokból is világosan látszik, hogy a kisváci református gyülekezet már a kegyes Türelmi rendelet kiadása előtt használta temetésekkor a kérdéses harangot - így korábbi előnyük, hogy a katolikusokkal közösen öntetettek egyet, ahogyan éltek ezzel így 1783-ban is, amikor már egy imaházat is szabad volt berendezniük -, azonban emiatt háborgatták őket, és a most bemutatott ügyiratokból kiindulva kitűnik, hogy az említett harang valóban a kérelmező gyülekezet tulajdona volt. így a többször említett gyülekezet szabadon és semmilyen módon nem akadályoztatva közösen használhatja a harangot az 1786. augusztus l-jén a 32056. szám alatt kelt magas rendelet alapján. Azonban a harang vissza-