Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)

A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827

meg a tisztelendő visitator urak a protocollumban a charitativumok pontját, hogy azok a perceptio szerint adminisztráltatnak-e? Az eddig megesett rendetlenségeknek elháríttatására mind a superintendentialis, mind az esperesi currensek minden eklézsiában új copertába tétessenek, és bepecsételve küldessenek a közelebbi eklézsiába, a vivő mindenkor recepisset kérvén, hogy a currenst sértetlenül megadta légyen, íródott Pesten, november 20. napján 1819. Szerető szolgájok, Báthori Gábor m. k. superintendens P S. Az új énekeskönyvek újra kinyomtattak, melyeknek a mi megyénket illető exemplumai nálunk vágynak letéve. Méltóztassanak nagytiszteletű esperes uraimék a tractusok rátájának elvitele eránt rendelést tenni. A pesti venerabilis tractusnak Gyomron, [az] 1820. esztendőben, április 13. és 14. napjain tartatott gyűlésének aktái közül. Nro. 2. Revideáltattak az eklézsiák kurátorainak számadásaik. Elmulatván pedig némely eklézsiák most is beküldeni számadásaikat, még egyszer megintetődik, hogy a főtiszteletű generale consistorium ebbeli rendelésének a maga idejére eleget tenni semmi szín és mentség alatt el ne mulasszák; a kurátorok választassanak mindnyájan újesztendőkor. Nro. 13. Több helyről jővén panaszok az oskolarektoroknak az eránt, hogy az ő fizetéseknek kivált az a része, mely tanítványaiktól járna, esztendőről esztendőre kimarad. Végeztettek. Mivel nem minden fundamentum nélkül gyanítja a consistorium, hogy ez a felsőségnek többszöri rendelése ellen még most is megtörténő rendetlenség onnan van, hogy az oskolarektorok minden illendőség ellen magok kényteleníttetnek az oskolai gyermekektől járó fizetéseket szedni; tehát rendeli, hogy a rektorok attól, az ő hivatalukhoz illetlen szokástól mindenütt megmentessenek, és azoknak beszedésekre az eklézsiák kurátorai oly szorosan köteleztessenek, hogy ami azokból kimarad, azt az eklézsiáéból kipótolni tartoznak. Mivel pedig mindenütt van szegény és a fizetésre elégtelen ember, a tiszteletes prédikátor a presbiterekkel s a rektorral együtt határozzák meg, hogy kik és hányan légyenek az ilyenek, és ezek a fizetés alól kihagyattatván, gyermekeik ingyen taníttassanak, a többieket pedig a maga idejében a fizetésre kényszeríttessék. Méltóságos ifjú gróf Teleki József mint coadjutor curator és Szántó István mint concernens esperes és a consistorium praesese