Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
24 AHOL A SÍKSÁG, A HEGYEK ÉS A DUNA TALÁLKOZNAK Márgás, agyagos üledék szükséges széndioxidot a vízből vonják ki, ezzel kiválasztva a kalcium-karbonátot. Sok, elsősorban a sekély, napfényes vízben élő tengeri állat szilárd mészvázat épít. Elhullásuk után az ezekből kialakult mésziszap fokozatosan átalakul, mészkővé cementálódik. Az itt található mészkő magas karbonát-tartalma miatt tiszta összetételű, fehér színű. A dachsteini mészkőnél korábban létrejött magnézium-tartalmú ásvány, üledékes kőzet a dolomit. A gyakran (nagyjából húszezer évenként) szárazra kerülő ár-apály területeken a lerakodott mészüledékből létesül hosszú, összetett folyamat során. A hárshegyi homokkő különböző kötőanyagok által összefogott törmelékes kőzetekből áll. Szilárdságát a kötőanyagok határozzák meg. A NASZÁLY BARLANGJAI Bár külső jelei alapján nem feltételeznénk, a Naszály erősen karsztosodó mészkőtömbje mégis több tucat kisebb-nagyobb barlangot rejt. (Barlangnak a természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb föld alatti üregeket nevezzük.) Ezek közül legismertebb a Násznép-barlang, amely közel 200 méteres hosszával a második legnagyobb naszályi barlang. Nagy méretű, jól megközelíthető bejárata van, első két terme szabadon látogatható. Kialakulása hévizes eredetű. Erről tanúskodnak az első terem gömbüstsze-A Násznép-barlang bejárata rű formái, csőszerű járatai. A belsőbb részeken borsókövek, kisebb cseppkövek is keletkeztek. Átlaghőmérséklete 10-12 fok, de mivel viszonylag instabil, telelésre csak a hasadéklakó denevérfajok használják. Jelentősége a szaporodás szempontjából van, évenként 50-150 példány talál itt társra. Az őskortól lakott barlang tudományos feldolgozása az 1900-as években kezdődött, a környék népei azonban már régóta kutatták llcsik és Jánosik 18. századi tót rablók kincseit keresve, de csak edénydarabokat találtak. A talált tárgyakat továbbgondolva szőtték több szálon mondába a barlang nevének eredetét. A török időkben ide menekülő és itt esküvőző násznép; a várkapitány lányának, jobbágy fiának titkos egybekelése a köznyelven járó változatok. Első irodalmi említése Medve Imre: Tatár Péter regekunyhója című művében „Násznép-lyuk vagy a Templommá lett barlang'címen. Szakvezetés: Troglonauta Barlangkutató Egyesület (troglonauta@freemail.hu ) Hárshegyi homokkő, az egykor legnépszerűbb helyi építőanyag
