Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301) 49 Dániában vagy Gotlandon készülhetett a 10. század végén, és ismeretlen, de bizonyára kalandos utat járt be, míg az ezredforduló táján - valószínűleg sírmellékletként - a földbe került. Utolsó gazdája minden bizonnyal rangos, előkelő vitéz lehetett. Könnyen lehetséges, hogy ő már nem egy sikeres kalandozás során, hanem vásárlás útján jutott hozzá értékes fegyveréhez, de honfoglaló apáihoz hasonlóan még pogányként készült a túlvilágra. A hét vezér új hont foglaló népe a 11. század végén nem lakatlan területre érkezett. A 6. század közepétől itt élt, korábban szintén a keleti pusztákról érkezett avarok utódai közé már több nemzedék óta nagy számban telepedtek a mai lengyel-fehérorosz határ környékéről származó szlávok, Az ázsiai lovasok és az északi jövevények utódainak együttélését megkönnyíthette az, hogy míg az előbbiek az alacsonyabban fekvő, könnyebben művelhető, nagyállattartásra is alkalmasabb vidéA csörögi, Karoling-típusú kard (PMMI-TIM 52.5.1) kékén éltek inkább, a szlávok a dombvidékek, hegységek völgyeiben is biztosították - bizonyára küzdelmes módon a megélhetésüket. Hosszú évtizedek során a két nép erősen összekeveredhetett. Erre mutat az, hogy a honfoglalás előtti és utáni évszázadban hazánk területén élt szlávok és avarok régészeti leletanyaga gyakran nem különíthető el egymástól. A feltárt 9-10. századi településeken talált kerámiának (tároló- és főzőedényeknek) például csak a korát lehet meghatározni, azt nem lehet eldönteni, hogy ezt milyen nyelvű, kultúrájú, identitású személyek, családok használták. A szlávok, pontosabban a szláv nyelv akkori térhódítását mutatják a Kárpát-medence víz- és településnevei, valamint a falvak, városok határrészeinek nevei, melyek jelentős része még ma is szláv eredetűek. A Börzsöny és a Cserhát területén az Árpádkorban gyakran találkozunk szláv településne-A honfoglalás (Képes Krónika) ÁRPÁD-KOR 895-1301 1074. március 14. 1074 1074 Géza és László hercegek legyőzik Henrik német császár seregét a mogyoródi csatában A Szűz Mária egyház és a Szent Péter-templom megalapítása Iburgi évkönyv: a város első írásos említése
