Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
AMIRŐL A RÉGÉSZETI EMLÉKEK TANÚSKODNAK 39 kultúra leletei is. Az iráni nyelvcsaládba tartozó szkíták az első őskori nép, amelyről már írásos források is szólnak. Elsősorban a Kr. e. 5. századi görög történetírót, Hérodotoszt kell említeni. A szkítáknak köszönhető a kor másik fontos technikai újításának, a fazekaskorong használatának az elterjesztése az ország keleti részén a Kr. e. 6. században. Vác szkíta kori leletei között igen jellegzetes a Pogányvárban talált meanderdíszes pecsétlő. Ugyanakkor a Hallstatt-kultúrához köthető a határ északnyugati szélénél, a Vaskapu nevű részen napvilágra bukkant bronz ívfibula. Szkíta és szarmata fegyverek A KELTA CIVILIZÁCIÓ AZ ŐSKOR VÉGÉN (Kr. e. 5. század-Kr. sz. körül) Az őskor utolsó szakaszában, a Kr. e. 5. század végén jelentek meg a Kárpát-medencében a kelták, uralmuk alatt a késő vaskorban (Kr. e. 450-Kr. születése körül) újból egységesült a Kárpát-medence túlnyomó része. A kelták többször szerepelnek a görög és római történetírók műveiben, ami lehetővé teszi történetük pontosabb, részletesebb megismerését. Antik forrásokból tudjuk, hogy Pannóniába (azaz a Dunántúlra) Róma kirablásával egy időben, valamikor Kr. e. 388-387 körül törtek be. Ez az első kelta hullám nyugat felől, a Rajna-vidékről kiindulva, főleg a Duna és annak mellékfolyói mentén haladva szállta meg a Dunántúl északi részét, majd nem sokkal később elérték a Dunakanyart is. Ennek az időszaknak az emléke két sajátságos alakú, lencséhez hasonló, erősen nyomott hasú, hosszú nyakú agyagpalack. A Kr. e. 4-3. század fordulóján érkező újabb törzsek már sűrűn megszállták a Duna-könyök vidékét, ahonnan aztán tovább terjeszkedtek az Alföld felé. Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó kelták a gazdasági és társadalmi fejlettség igen magas fokára jutottak. Ez elsősorban a vasból készült eszközök (ekepapucs, ásó, kasza, sarló, szőlőmetsző kés, olló) általános használatának köszönhető, amely szinte „ipari forradalmat" indított el, lehetővé téve a jóval hatékonyabb termelést. Ők terjesztették el a Dunántúlon a fazekaskorong használatát, amely az edények tömeges gyártását tette lehetővé. A fejlett gazdasággal magyarázható a pénzverés megjelenése; a görög, majd római minta alapján vert pénzeket a kelta törzsek az egymás közti kereskedelemben használták. Mindez kihatott a társadalomra is: kialakult a törzsi arisztokrácia, amely Nyugat-Európában erődített, magaslati telepeken, oppidumokban élt. Hazánkban a Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon találhatók ilyen oppidum jellegű magaslati települések, amelyek egyúttal kereskedelmi, fémműves és vallási központok is voltak. A köznép vízparti, nyílt falvakban lakott, ahol kisméretű,
