Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

KIRÁNDULÁSOK A VÁROS KÖRNYÉKÉRE

279

Zcbegény.........................................................................................................

Zebegényt először 1295-ben egy oklevélben említik a Malom-patak völgyében álló bencés zárda kapcsán. 1735 táján Mainz vidékéről németek érkeztek, a falut sokáig német-magyar-szlovák településként emlegetik. A falu patakján sokat foglalkoztatott vízimalmok működtek, lakói híres gyümölcstermelők voltak. A Vác-Párkánynána közötti vasútvonal 1851-es átadásával közvetlen összeköttetésbe került Budapesttel. Ekkor épült vasúti völgyhídja, ami a maga kategóriájában az országban a második legnagyobb. Az 1900-as évek elejétől egyre kedveltebbé vált a falu a nyaralók körében, gyönyörű fekvése, kiváló levegője miatt. Nyaralóházak, villák épültek, tisztviselők, művészek költöztek ide. A háború után az államosított villákból általában üdülőket alakítottak ki.

Látnivalók: a Kálvária-dombon klasszicista kápolna (1853) és a hozzá vezető út mellett kilenc stációs ház • Ferenc József-gyermektelep • a Kós Károly és Jánszky Béla tervezte szecessziós stílusú római katolikus plébániatemplom (1906-1910),

Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványainak freskói-A katolikus templom

Felvidéki parasztházak

A katolikus templom föhajója

val • Szőnyi István (1894-1960) festőművész lakóházában emlékhely, a Szőnyi István Múzeum • Károlyi Lászlóné grófnő által felvidéki mintára építtetett parasztházak • Károlyi-kastély • Maróti Géza iparművész Országzászló emlékműve • Maróti Géza egykori lakóháza (volt szülőotthon) Programok: Zebegényi napok (augusztus) • Dunakanyar Művészeti Hetek (június-július)

Szőnyi István dolgozószobája