Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN 167 pénztár, éttermek, boltok, szállodák sorát, itt állt a plébániatemplom szerepét is betöltő Fehérek temploma. A Főtér adott otthont a hetipiacoknak is. Ez volt a város szíve, egyszerre volt egyházi és világi igazgatási, gazdasági és kulturális központ. Itt zajlottak a város életében fontos helyi események: egyházi- és világi ünnepségek, megemlékezések, választási kampánybeszédek, beiktatások. A terület jelentőségét földrajzi helyzete is erősítette, mivel a közlekedés csomópontja is ez a tér volt. A Főtérre összpontosultak a városi életforma jellegzetes színterei, a pihenést és a társasági élet igényeit egyaránt kiszolgáló kávéházak és cukrászdák. A Blázsovits cukrászda kitűnő fagylaltjairól is híres volt, de a városi közönség azért is szívesen látogatta, mert 1896-ban a cukrászmester modern „hűselőt", azaz napernyőkkel védett teraszt készíttetett, ahol szívesen üldögéltek a főtéri színes forgatagban gyönyörködök. 1908 nyarán zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE-kávéház. A név utalt arra, hogy bérlője támogatja az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. Az EMKE a két világháború között meghatározta a főtéri élet arculatát. 1901 augusztusában Deutsch Mór könyv- és papírkereskedése már megnyitásának huszadik évfordulóját ünnepelte. A városháza épületének földszintjét elfoglaló kereskedésben az áruválaszték igen sokszínű volt, a képes naptáraktól kezdve a bel- és külföldi lapokon és iskolaszereken át a képeslapokig megtalálható volt itt mindenféle papíráru. Üzlete a főtérre néző ablakaival azután is ott maradt, miután a Városházát - 1910 körül - bővítették, és Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján szecessziós oldalszárnnyal toldották meg. A 19. század végén megjelentek a kirakatok. Kálmán József fűszerüzlete az elaggott papok bérházának üzletsorában kapott helyet. A Curia hotel emeletén volt a város legnagyobb terme, amelyben rendszeresen rendeztek bálokat, mulatságokat, de itt tartották rossz idő esetén a választásokat megelőző politikai agitációs gyűléseket is. 1907 májusában már mozielőadást nézhettek a váciak a Curia épületében az Edison Villanyszínház jóvoltából. Később itt működött a „Curia mozgó”, a város egyik filmszínháza. A Váci Városi Színház előadásait is a Curiában tartották, de felléptek itt vándortársulatok, sőt neves fővárosi művészek - köztük a századelő ünnepelt primadonnája, Fedák Sári - szórakoztatták a közönséget. A mozi villámgyors térhódítása nem kerülhette el Vácot sem. 1911 -ben már a Kossuth téren is nyílt mozi, a Markovits Sándor-féle Első Váci Állandó Mozgószínház. A Kossuth tér volt a város másik frekventált központja, ahol nemcsak mozi, hanem kávéház és cukrászda is várta a vendégeket. A vásárokra érkezők pedig a Törzsök vendégfogadóban szánhattak meg. Hatalmas udvarán volt hely a vásárra árut szállító fogatok számára is. A Hornung kávéház kerthelyisége a Kossuth téren
