Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN HOGYAN KERESTÉK KENYERÜKET A VÁCIAK? A 19. század végét jellemző gyáralapítási láz tovább folytatódott a 20. század első évtizedeiben is. A régiek mellé újabb üzemek sorakoztak fel. Míg 1891-ben az iparral és kereskedelemmel foglalkozók aránya 18,08% volt, 1910-re már a lakosság több mint fele élt az iparból és a kereskedelemből. Vác pezsgő életű modern kisvárossá vált. Természetesen a nagy gyárak mellett sok kis üzem - 5-30 munkással - és kézműves műhely is működött a városban. A foglalkoztatottak nagyobb része azonban már az újonnan megtelepedett nagyüzemekben dolgozott. A gyárak már nem a helyi igények kielégítését célozták meg, felvevőpiacuk az Osztrák-Magyar Monarchián túl a balkáni országokra, s ritkább esetben azon túlra - Egyiptomra- is kiterjedt. A monarchia összeomlásával új helyzet állt elő. A megváltozott körülmények, a piac, a nyersanyagforrások elvesztése néhány üzem bezárásához, mások átalakításához vezettek. Lássunk néhány jellemző példát! 1904-ben kereste meg a városvezetést Neugebauer Sándor budapesti cipőgyáros- a Kobrak-cipők készítője- hogy Vácott gyárat építene. A vasúton túli telken, amelyet a várostól ingyen kapott, 1905. június 7-én kezdődött meg az építkezés, s már 1906 elején megindult a termelés is. A gyárépület mellett az ott dolgozó munkások és tisztviselők számára is épültek lakóházak. A kezdeti A Kobrák Cipőgyár fejléces papírja munkáslétszám 300-400 körül mozgott, 1912- re pedig elérte az 1000 főt. A modern amerikai gépekkel fölszerelt gyárban a finom női cipők kivételével mindenféle lábbelit gyártottak. Évi termelése 3 millió pár cipő volt. Termékeit el-A Kobrák Cipőgyár sősorban hazánkban árusították, de exportált Ausztriába, Svájcba, Németországba, Olaszországba, Oroszországba, a Balkán államokba és Egyiptomba is. Az európai piacra betört olcsó amerikai cipővel szemben azonban nem állta a versenyt. 1912-ben hívták fel először a figyelmet a kényelmes, de otromba amerikai cipők térhódítására: „És a magyar cipőipart mégis válságba kergette a magyarok külföldieskedő mániája. Az amerikai cipőbehozatal milliókkal károsította meg Magyarországot." Hiába részesült állami támogatásban a gyár, 1913-ban csődbe ment, s az igazgató, Neugebauer Sándor is eltűnt. A 20. SZÁZAD ELSŐ FELE 1928 1929 1938 1941-1945 1944. május 1944. június 1944. december 5. 1944. december 8. A vezetékes ivóvízrendszer kiépítése Vác megyei város Szent István emlékév A II. világháború Létrehozzák a zsidó gettót Deportálják a váci zsidóságot Amerikai légitámadás A Vörös Hadsereg megszállja a várost
