Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD

153

renc tervei alapján. Az országút túloldalán fekvő temetőben, közös sírban nyugszanak az 1849-es váci csaták honvéd áldozatai.

Még el sem érünk a Gombás-patak barokk kőhídjához, az út mentén máris feltűnik Vác „előkelőbb közönségének" kedvelt kirándulóhelye, a Lőház, ahol naponta, de különösen vasár- és ünnepnapokon nagy számmal jelennek meg a városi népek. A közeli püspöki Zöldfai malomtótól - ennek vizével öntözik a püspöki veteményes kertet, és ezzel hajtják a Kőkert szélén álló Zöldfai malom kerekeit - a város felé eső területet Splényi Ferenc püspök adományozta az 1793-ban alakult Polgári Lövöldöző Egyesületnek. Ez a város első civil egyesülete. 1793-ban még csak deszkából építenek lőállásokat és tekepályát, 1808-ban aztán manzárdtetős lőházat és deszkából ácsolt tánctermet készítenek. Az utóbbi helyébe 1873- ban nagytermet építenek, az elkerített előkertet „angol modorú" kertté alakítják, ahová platán- és gesztenyefákat ültetnek. Az egyesület a lövöldözés mellett kulturális szerepet is betölt. Bálokat, kiállításokat, táncestélyeket rendeznek, könyvtárat tartanak fenn, újságokat járatnak. De már 1893-ban azt írják az egyesületi beszámolóban, hogy „Nemzedékünknek nincs rá sem költsége, sem ideje, sem nyugodtsága." (A Lőházat 1951- ben bontják le.)

A Vásártér déli szélén (ma Honvéd utca) működik a városi major 1874-ig, amikor a helyén telepedik le az első tartósan itt állomásozó honvéd katonai alakulat, az újonnan szervezett 6. számú honvéd lovas huszárezred. Az impozáns laktanya épülete 1894-re készül el, melynek udvarán benézhetünk az istállókba és a téli lovaglóiskolába. A utcában épül fel 1905-ben a Szent József Fiúnevelő Intézet új épülete - igazgatói lakással, kápolnával, egy tanteremmel és három hálóteremmel -, amit a Vác Egyházmegyei Katolikus Tanítóegyesület működtet.

Menjünk tovább - nem a Vásártéren folytatva utunkat -, hanem Vác egykori főútja, a Pest felől a városba vezető országúton (ma Budapesti főút), mely földszintes házsorai miatt a mai napig megőrizte kisvárosi jellegét. E sorból szembetűnően a kis, vagy belső honvéd huszárlaktanya kétemeletes épülete (ma könyvtár) emelkedik ki. A korábban földszintes épület a 19. század első felében, 1832-1856 között az estei Ferenc Ferdinánd főhercegről elnevezett 32. sz. gyalogezred fiúnevelő intézet székháza. 1849. április 11-én itt hunyt el a váci csatában halálos sebet kapott Christian Götz osztrák tábornok. 1867 és 1873 között a 31.

A huszárlaktanya homlokzati rajza