Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
144 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD A Váci Takarékpénztár részvénye, betétkönyve I és pecsétje tudott semmissé tenni. Eltörlik a több évszázados jobbágyi intézményt, megszüntetik az egyházi tizedet, a földesúri joghatóságot, földhöz juttatják a volt jobbágyságot, eltörlik az országhatáron belüli vámokat, s lassú fo lyamatként megvalósul a szabad iparűzés és kereskedelem. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után ugyan megszűnik a földesúri joghatóság a város felett, de most még korlátozottabb a városi önkormányzat mozgástere. A forradalomban kompromittálódott vezetőket az osztrák kormány leváltja, az önrendelkezési jogosítványokat megszünteti és rendeleti úton igazgatja az országot. A Habsburg Birodalmat külföldről ért támadások is gyengítik, és az önkényuralmi rendszer belső ellentmondásai 1860-ban Magyarországon újabb mozgolódásokhoz vezetnek. A tüntetések eredményeképpen országosan és Vácott is újraválasztják a 48-as képviselőket, tevékenységet azonban nem fejthetnek ki, feloszlatják az új testületeket. Az osztrák-magyar kiegyezés azonban nem halasztható tovább. 1865 decemberében országgyűlési képviselő-választásokat tartanak, s az új országgyűlésen folytatott tárgyalások eredményeképpen 1867 februárjában kinevezik a magyar kormányt. A„BOLDOG BÉKEIDŐK"KEZDETE Az önkényuralom közel két évtizede alatt számos, a polgári haladást szolgáló intézkedés születik, s a hatvanas évek közepétől városunkban is létrejön néhány e célt szolgáló intézmény: a takarékpénztár, a kaszinó és a legényegylet. Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezést követően Vácott jelképesen is megjelenítik az ország visszanyert szabadságát, és az országban elsőként 1868-ban emlékművet állítanak az 1848-as honvédek tiszteletére. 1867- et követően megszületnek a kapitalista, a polgári átalakulást elősegítő törvények. A rendezett tanácsú város már nem működik első fokú bíróságként, ezért a város élén nem főbíró, hanem polgármester áll, s a város ügyeiben 120 (60 választott és 60 legtöbb adót fizető, ún. virilis) tagból álló képviselő-testület dönt. Több sikertelen kísérlet után 1859-ben végre egyesül a két város.
