Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
ÚJJÁTELEPÜLÉS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA - A 18. SZÁZAD 127 ry István országbíró adományának segítségével kezdték meg templomuk és rendházuk építését. A püspöki tiltás ellenére kitermelték az egykori várban található épületek köveit és ^ beépítették a ma is álló kolostoruk falaiba. A faragott kövek közül jó pár különleges és szép darab az «fsäHS új székesegyházba került, míg a fe-3*p§! Báthori Miklós sírkövéből faragott kézmosó medence ma is látható a kolostor folyosóján. A kolostorépület egy részét a régi falakra építették rá, míg máshol csak a régi falak alapjait hagyták meg, és a területet földdel töltötték fel. Ide gyümölcsöst telepítettek és gazdasági épületeket - ólakat, kenyérsütödét és posztóműhelyt - emeltek. A nagy „építő" püspökök, az Althannok és Migazzi a Duna-part rendezését is elvégezték: kövekkel kirakatták a belváros alatti részt, kocsiutat építettek, fákat ültettek, a Dunába folyó nyitott csapadék- és szennyvízárkok fölé hidakat építettek, vagyis a várost egészsé- t gesebbé, csinosabbá tették. Ez az első - de korántsem tartós - jele annak, hogy a Duna-partot egészség- JllSlIllppl ügyi-esztétikai szempontból is •jWiuiß’ igyekeztek rendezni. A kiköve- Ijfff zett Duna-partot ugyanis '«ggLiip f1 "'75-ben a jeges ár ^||g|j| nyomai sem marad- ^ még több jelentős építke-A váci postamester 1782-ben J, vésetett pecsétje ASM A ferencesek váci rendházának pecsétje, 1746 zés is zajlott a városban, és fennmaradtak e századból testületi és egyéni adományokból megszülető építmények is. A püspökök visszatértével hosszú időre sanyarú sorsra ítéltettek a város református lakosai. A kisváci protestánsok jó darabig csak egy fából összetákolt imaházban tarthatták meg összejöveteleiket, és csak II. József 1781. évi türelmi rendelete után fogadhattak lelkészt és építhették meg templomukat 1785-ben. Azt sem a főút mentén, hanem attól beljebb, mintegy elrejtve. A szerb, macedón és albán eredetű görögkeleti vallásúak rendelkeztek még jelentősebb közösségggj gS 1792-től templommal a v^ros^an' e9Y részük később elhagyta a várost, egy részük elmagyarosodott a század végére. A ferences templom és rendház 1812-ben Ferences barát ■rTJHITB llfiPFJ
