Horváth M. Ferenc: Vác, Magyarország kincsestára (Vác, 2016)

A 18. század elejétől rövid ideig papi szeminárium volt, majd 1775-ig püspökpalota. 1764-ben Migazzi püspök itt fogadta és szállásolta el Mária Terézia királynőt és családját. 1777-1787 között az angolkisasszonyok rendháza, majd a szegény nemesi ifjak tanintézete volt. 1802-tól - a mai napig - az újonnan alapított Siketnémák Országos Intézete működik benne.

It served as a Seminary for a short period in the early 18th century then it was the Bishop's Palace till 1775. Bishop Migazzi arranged reception and accommodations here, for Maria Teresa and family in 1764. It served as a conservative girls school between 1777-1787 then as an institute for poor noble young men. Since 1802 till this day, the newly founded National Institute for the Deaf has been operating here.

Zu Beginn des 18. Jhs. befand sich hier für kurze Zeit das Priesterseminar, dann, bis 1775, der Bischofpalast. Im Jahre 1764 empfing Bischof Migazzi Maria Theresia und ihre Familie in diesem Palast. Der Orden der „Englischen Fräulein" war zwischen 1777-1787 im Haus untergebracht, danach diente es als Lehranstalt. Seit 1802 wird das Haus vom Staatlichen Institut der Taubstummen benützt.

Od zaciatku 18. storocia slúzila ako knazsky seminár, od roku 1775 ako biskupsky palác. V roku 1764 biskup Migazzi v budove prijal a ubytoval kráíovnú Máriu Teréziu a jej rodinu. V rokoch 1777-1787 bol tu klástor anglickych sestier, neskör skola chudobnych sfachtickych chlapcov. Od roku 1802 - dodnes - tu pracuje znovu zalozeny Celostátny ústav hluchonemych.

1902-ben új, az Eötvös utcára néző önálló épületet emeltek Köves Sándor tervei alapján, ahol a gyógypedagógiai tanítókat képezték. Az intézet udvarát parkosították, és itt állították fel Cházár András szobrát, amit Vaszary László (1876-1944), az intézet egykori tanulója készített. A siketnéma intézet két nagyszerű egyénisége az alapító Cházár András és kései utóda, Borbély Sándor. Cházár András (1745-1816) ügyvéd, Cömör megye főjegyzője, a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezetője, a váci siketnéma intézet létrehozásának kezdeményezője. Borbély Sándor (1866-1932) gyógypedagógus 1890-től a váci siketnéma intézet tanára, 1899-től igazgatója volt.

Im Jahre 1902 wurde ein neuer Gebäudekomplex Richtung Eötvös-Straße nach den Plänen von Sándor Köves angebaut, wo Heilpädagogikerlnnen ausgebildet werden. Im Hof vor dem Hauptgebäude befindet sich die Statue von András Cházár, ein Werk des ehemaligen Schülers von László Vaszary. András Cházár (1745-1816) gründete das Institut, er war Anwalt und Notar im Komitat Gömör. Die zweite wichtige Persönlichkeit in der Geschichte des Instituts ist der Heilpädagoge Sándor Borbély (1866-1932), der hier seit 1890 lehrte und seit 1899 auch Direktor des Instituts derTaubstummen war.

Designed by Sándor Köves, a new individual building was erected facing Eötvös street in 1902, for training special education teachers. Besides a new landscape, the institute received a statue for founder András Cházár, made by a former student, László Vaszary (1876-1944). Two outstanding individuals of the Institute were founder András Cházár and his successor Sándor Borbély. András Cházár (1745-1816) lawyer, county-clerk, and a leader of the nobles-for-the-nation movement, initiated establishing the Vác Institute for the Deaf. Sándor Borbély (1866-1932) a pedagogue of special education, was teacher of the Vác Institute from 1890, and its director from 1899.

V roku 1902 na základe plánov Sándora Kövesa vystavali novú samostatnú budovu s fasádou na Eötvösovej ulicu, kde bol ústav pre uciteíov speciálnej pedagogiky. Na nádvorí parku sa vykonali parkové úpravy, pred novou budovou je postavená socha Andrása Cházára, sochu vytvoril László Vaszary (1876-1944), byvaly ziak ústavu. Dve najväcsie osobnosti ústavu boli zakladateí András Cházár a jeho neskory nasledovník Sándor Borbély. András Cházár (1745-1816) advokát, hlavny notár Gemerskej zupy, jeden z vedúcich síachtického hnutia, iniciátorvzniku ústavu pre hluchonemych vo Váci. Sándor Borbély (1866-1932), speciálny pedagóg, od roku 1890 profesor ústavu pre hluchonemych vo Váci, od roku 1899 riaditei ústavu.

87