Horváth M. Ferenc (szerk.): „És akkor becsukták az ablakokat”. Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról. Kiállítási katalógus (Vác, 2023)
A TÚLÉLŐ ZSIDÓ LAKOSOK VISSZATÉRÉSE Számtalan visszaemlékezést foglalt jegyzőkönyvbe a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB). Ennek iratanyagát ma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi. K. ZOLTÁN NÉ visszaemlékezése (Centropa) „Amikor felszabadultunk, mehettem volna Franciaországba, mert voltak francia barátaink a lágerben, akik sokat segítettek, és mondták apukámnak meg nekem, hogy menjünk ki hozzájuk, de én nem akartam, csak hazajönni. Május nyolcadikán-kilencedikén ért véget a háború, és május vége felé kerültem haza. Három vagont indítottak Terezínből Magyarországra, mi apukával a másodikkal jöttünk, hogy megerősödjön a betegség után. Túl volt már a flekktífuszon, de gyönge volt még, és egy karosszékbe ültettük, úgy tettük a vagonba. Ez a karosszék, amin most ülök, az a háborús szék, amin apukám ült a vagonban, amikor jöttünk haza Terezínből. Szép karosszék volt, de már olyan agyonhasznált, hogy később rendbe hozattam, kicseréltettem rajta a bőrt bársonyra. Ahogy jöttünk hazafelé, mindig valamiért meg-megállt a vonat. Nem volt zsúfolt, de nem sok ennivaló volt, amit Terezínből hoztunk. Amikor Vácra érkeztünk evvel a vagonnal, ott is megállt a vonat, és kint volt egy csomó ember. A váciak - egyem a szívüket! - integettek, éljeneztek, örültek, hogy láttak, ilyen kedvességgel fogadott minket Vác. Hoztak csomagokban szendvicseket: volt abban sonka, kenyér, vaj becsomagolva, süteményt is mindenkinek adtak, csak kinyújtottuk a kezünket, és már kettőt is kaptunk - apukám is, én is kaptam uzsonnát. Már nem messze voltunk Pesttől, de ezt nem felejtem el.” fa, (WL V. 93-c Vác város polgármesterének közigazgatási iratai, 4/1945.) Weisz Jakab már 1945. január 3-án jelezte Kristóf Béla polgármesternek néhány váci születésű túlélő - Fischer Lajos, Fischer Mayer, Lefkovics Miksa, Pripaut Deri[?], Pripaut Henrik, Pripaut Manó, Lőwenheim Márton, Feldmann Dávid, Reiner György és Weisz Jakab - visszaérkezését, akik a Szent István tér 9. szám alatti házban laktak. Egyúttal kérte, hogy részükre utaljon ki a város élelmiszert. A város 1,5 kg zsírt, 15 kg lisztet, 10 kg babot és 26 darab kenyérjegyet utalt ki a részükre.
