Horváth M. Ferenc (szerk.): „És akkor becsukták az ablakokat”. Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról. Kiállítási katalógus (Vác, 2023)

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK JOGFOSZTÁSA - A „ZSIDÓTLANÍTÁS”

FÖ RABBISÍO MKT IZR. iKFAKÜNYTI EIVATAL ViO, -íCTVÖS-TÉBI ORTH. IZR. RITKÖZSÉS.^'A){ T*i?*

■z&vutzZZí -j* i>v*r

!| — ...61

A « l»5»«t*f. • *►/

%v>e#.

'^i-TT

A Horthy-korszakban nemcsak (az 1920-tól) 1938-tól kiadott úgynevezett „zsidótörvények”, hanem több száz, faji alapon hozott rendelet is korlátozta a zsidók életét, tevékenységét. E törvények kimondott célja a „fajvédelmi” alapon történő „nemzetvédelem”, „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának megteremtése” és a zsidók „térfoglalásának” korlátozása volt. Ennek során megfosztották őket szavazati jogaiktól, képviselő-testületi tagságuktól, iparengedélyüktől, földjüktől, egyéb ingatlanaiktól, végül minden vagyonuktól. A jogi eljárások utolsó mozzanatai voltak, hogy visszavonták illetőségüket, ami nélkül nem tudták igazolni magyar állampolgárságukat, vagyis hontalanná, teljes jogfosztottakká váltak. A folyamatban aktív közvetítői szerepet vállaltak a polgármesteri hivatal vezetői és beosztott tisztviselői, a csendőrség, a m. királyi rendőrség, az adóhivatal és minden szervezet, mely ilyen célú feladatot kapott.

Pollák Fülöp főrabbi igazolása Blau János kitéréséről.

A rendeletek alóli mentességben, a várható sors elkerülésében - többnyire hiába - hittek néhányon, hogy ha elhagyják a zsidó vallást, kitérnek és felveszik a keresztséget, megmenekülhetnek.

Karay Kálmán polgármester nyilatkozata a rendeletek végrehajtásáról, 1943. május