Horváth M. Ferenc (szerk.): „És akkor becsukták az ablakokat”. Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról. Kiállítási katalógus (Vác, 2023)

A LENGYEL ZSIDÓ GYERMEKEK ÁRVAHÁZA - „VÁC MAGA VOLT A PARADICSOM”

A két világháború közötti korszak unikális intézménye volt a lengyel árva gyermekek internátusa és iskolája - fedőnevén a Lengyel Tiszti Árvák Háza amelyik a Hersch-féle fiú és a Hirschfeld-féle leányinternátusban működött 1943 júniusa és 1944. május 31. között.

A magyar állam, a M. Kir. Belügyminisztérium IX. Szegényellátási és Szociális Osztálya, és ennek vezetője, id. Antall József miniszteri tanácsos, menekültügyi kormánybiztos gondoskodott a Lengyelországból érkezett harmincezer, köztük ötezer zsidó gyermek elhelyezéséről. E munkája során szorosan együttműködött Henryk S+awikkal,, a Lengyel Menekültek Gondozásának Ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarországon elnökével, aki 1944 augusztusában egy ausztriai koncentrációs táborban halt meg.

Az árvaházat meglátogatta Henryk Slawik, id. Antall József,

és a látogatáson jelen volt Karay Kálmán polgármester is! (A képen középen.)

Lengyel menekültek árvaháza, 1943 (Jad Vasem 8605-1)

Azt, hogy Vácott zsidó gyermekeket helyeztek el, tudták a helyi hatóságok, maga a polgármester, a polgármesteri hivatal és a rendőrség vezetői is. Az iratok szerint 35 fiú- és 30 leánygyermek volt a városban. Egy forrás szerint a leányokat egy Széchenyi utcai épületben, a fúkat az Althann u. 5. (ma 11-13.) szám alatti épületben, a Hersch-internátusban helyezték el. (A csoportképek az Althann utcai épületben készültek.) Az árvaház vezetője Franciszek Swider volt.

Amikor az árvaház megszűnt Vácott, a gyerekek több csoportban hagyták el a várost, azután magyar gyermekotthonokban, falusi gazdaságokban és budapesti családoknál helyezték el őket.