Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Utószó - Horváth M. Ferenc

Turócszentmárton a Fátrával, 1939-ben (Fortepan, 95640, fotó: Schermann Szilárd)

díját.21 Nagy István özvegye tehát gyermekeivel együtt 1896-ban visszatért a Felvidékre, Liptószentmiklósra, majd - ismeretlen időpontban - az ekkor még önálló településre, a Besztercebányával szomszédos Radványba költöztek.

A hadifogolynapló szerzője, Nagy László Elek 1889. július 7-én született a Turóc megyei Turócszentmártonban (Martin).22 E felvidéki kisváros Turóc vármegye székhelye volt. 1910-ben mindössze 4113 lakost számlált, kiknek többsége (2720 fő, kb. 66%) szlovák anyanyelvű volt, a magyar anyanyelvűek 934-en (kb. 22%), a németek 392-en (kb. 10%) voltak. A 19. század közepén Turócszentmárton lett a kibontakozó szlovák nemzeti mozgalom központja, és az 1861-ben itt megtartott szlovák gyűlésen autonómia, saját nyelvhasználat és kulturális jogok kivívását tűzték ki célul. 1863 és 1875 között, majd 1918 után itt

21 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett Országgyűlés Főrendiházának irományai, 1901, XXI. kötet, 943. szám, 241. és 290.; Az 1901. évi október 24-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Főrendiház - Irományok. 1902, II. kötet, 122. szám, 280.

22 Turócszentmárton, ev. születési anyakönyv, 54/1889. (https://www.familysearch.Org/ark:/ 61903/3:1:33S7-9RQF-JXL - letöltés: 2018. febr. 7.)

83