Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921

az őrült csordától minden kitelhetett. Amióta mindenki ellenük szövetkezett, egymás után vesztették el az ütközeteket, s a fogoly madjárokat (így hívták az internacionalistákat) százával végezték ki. A fehérek halállal büntettek min­den volt hadifoglyot, aki a politikában aktív részt vett. Berezovkán a százával kóborló hadifogoly vörösöket már csak egy gondolat foglalkoztatta: menteni, amit lehet, s ha nem megy, kiirtani a tiszti tábort. Utolsó kétségbeesésükben Forbát102 és Garaiék103 kényszermozgósítást rendeztek. Néhány ember kivég­zésével sikerült a becsapott hadifogoly-legénységet a frontra kényszeríteni. Az agyonkoplalt, megrémült emberek még az éjszaka pánikszerűen elhagy­ták a frontot, magukkal rántva a Miszováján104 dőzsölő vörösöket is. Ezzel a vörösök elvesztették utolsó védelmi vonalukat a Bajkálnál: Kultukot105 is. Keleten Szemjonov is verte őket, s a megrémült vörösök kelet és nyugat felől, a hirtelen megalakult paraszt partizánoktól állandóan zavarva, menekültek Trojckoszavszk felé. A kiürített falvak és városok lakosságán rettenetesen megbosszulták magukat. A jobb módú polgárokat és a börtönben sínylődő volt cári tiszteket mind kivégezték. A berezovkai hadifoglyok ebben az idő­ben rémnapokat éltek át. Az volt a vörösök terve, hogy a tábort felgyújtják, és a menekülőket összelövik. Mindenki tudta, hogy az elvadult vörösöktől minden kitelik, s ezért a táborlakók - vagy 2000 tiszt és 7000 katona - vasdo­rongokkal és kövekkel felfegyverkezve várták a nagy leszámolást. Erre azon­ban már nem került sor. A dán konzul közbelépésére orosz vörösök szállták meg a tábort és nem engedték be a „madjárokat". Ezalatt állandóan tartott az oroszok visszavonulása, egyik vonat a másik után hozta a menekülő csapato­kat. A magukat biztonságban érző hadifoglyok és a lakosság kimondhatatlan örömmel várták a fehéreket. 1918. augusztus 27-én az utolsó vonat is elhagyta Berezovkát. Reggel nagy csendre ébredtünk. Csak néhány kínai internaciona­lista osztag tartotta megszállva a berezovkai hegyeket. 1918. augusztus 28-án délelőtt tíz óra tájban megszólaltak a gépfegyve­rek. Az ellenfél néhány golyója sivított a tábor felett, később távoli ágyúlövé­seket lehetett hallani. Vagy két óra hosszat tartott ez a lövöldözés, közbejn] a vörösök kezdték abbahagyni a frontot, s egymás után szökdöstek el. A minden oldalról előnyomuló cseh csapatok és fehér alakulatok negyedóra alatt elfoglalták Berezovkát. Az utcán vagy tizenkét vöröskatona hullája 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom