Fekete István: Piac – Konstantin – Március 15. tér (Vác, 2006)
A közvilágításra nézve javasoljuk a középmező mentén fekvő járda szélén állandó kandeláberek felállítását, míg a házsorok mentén az épületekre szerelt falikarok kerülnének egyidejűleg felszerelésre. Ez a megoldás a műemléki környezet esztétikai igényeinek leginkább megfelel... Természetesen kívánatos a kandeláberek és falikarok esztétikus megjelenését biztosítani, azok formai kialakítását külön megterveztetni. Az úttestek burkolatára nézve esztétikai szempontból a következők az irányadók: a tér jellegéből kifolyólag általában természetes kőanyagokból készült burkolatok alkalmazása a kívánatos. A gyalogutak burkolására a városban több helyen alkalmazott 27/27 cm-es gyalogút kőburkolatot tartjuk legalkalmasabbnak. A szükséges kőmennyiségnek más kevésbé fontos területekről való felszedése és más burkolattal való pótlásával a kérdés megoldható. A kocsiutakat 18/18 cm-es nagykocka vagy fejkő burkolattal kívánjuk ellátni. Kőanyag nehézségek esetében szintén más helyen felbontott kövek felhasználásával lehetne a kérdést megoldani... Járdaszegélyek számára mindenütt keskeny, hasított trachitszegély alkalmazandó. A tér közepén kijelölt lesüllyesztett részen 50/50 cm-es mészkőlap-burkolat alkalmazandó, hálósán fektetve. A hirdetőoszlopok, telefonfülkék, transzformátorházak és hasonló létesítmények, mint a városképet és műemléki környezetet erősen zavaró momentumoka térről eltávolítandók... A tér jelenlegi szintmagassági viszonyai rendezetlenek, változóak és nagyrészt domború tendenciát mutatnak, ami a kedvező térhatást károsan befolyásolja. Ennek megjavítása érdekében szükségesnek látszott... új épületmagasságok megállapítása... A teret körülvevő épületek homlokzati színezésére nézve a MMOK (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1949-52 között) által kiadott városképi és műemléki vizsgálatban foglaltak az irányadók." 1 Pogány Frigyes: (1909-1976) Ybl- és Állami Díjas építész, művészettörténész, a művészettörténet-tudomány doktora, egyetemi tanár. A kezdettől fogva városépítészeti, művészeti és műemléki ügyekkel foglalkozott. Egyénileg és munkatársaival számos városrendezési tervet készített. Megszervezte Budapest műemlék-nyilvántartását. Számos műve jelent meg az építészeti és iparművészeti esztétikai, valamint a műemlékvédelem tárgyköréből. 2 Horler Miklós (1923) Ybl- és Széchenyi-díjas építész, építészettörténész, a művészettörténet-tudomány doktora. Jelentős szerepet játszott a magyar műemlékvédelemben az 1960-as évek felívelő korszakában. Elméleti írásaiban is foglalkozott a modern építészet és a történeti, műemléki környezet kapcsolatának kérdéseivel, a modern építészeti eszközök alkalmazásának lehetőségeivel a műemlékek helyreállításában.
