Fekete István: Piac – Konstantin – Március 15. tér (Vác, 2006)

megjelenik a korábbi Bécsi kapu, mely teljesen új megoldást jelent a korábbiakhoz képest, jelezve a középkori város északi határát. Külön kérés volt a kupolás harangpavilon létrehozása, jelezve a zenei kultúra iránti elkötelezettségünket. Egy új találkozási pontot ad, a tér hangulatát építészetileg és zeneileg biztos emelni fogja. Régi vágya teljesült a váci képzőművészeknek. A kúriában létrejött a városi képtár, melyet ma fogok megnyitni, és itt helyezkedik el vállalkozói üzemeltetésben, az unikumnak számító Bormúzeum. Új melegkonyhás éttermek nyílnak, teraszos kitelepülési lehetőségekkel.

Rendezvényterekre sok lehetőség van, gondolom majd mindegyik rendezvény megtalálja a helyét. A fehérek temploma eddig is színvonalas hangversenyek színhelye volt. Egy új vagy felújított orgonával a híres váci orgonahangverseny színhelyek tovább gazdagodhatnak. Külön kell szólnom a tér egyik nagy értékéről a feltárt Szent Mihály-templom felszíni és felszín alatti bemutatásáról. A fél évezreden át itt lévő, többször átalakított templomot, mely a székesegyház funkcióját is betöltötte egy ideig, 250 éve elbontották. Sok váci így nem is tudta, hogy milyen kincset rejtett a főtér mélye. A barokk altemplomban a tér történetét is megismerhetik a látogatók.

ígéreteinknek megfelelően a zöldfelület nem csökkent, csak szebb és más lett. A köz- és díszvilágítás korszerűsödött, a testvérvárosok kútja a siketek épületének tengelyébe került, és Szent János apostol szobra is

történelmi helyén jelenik meg. A homlokzatok nagy részét felújítottuk, tulajdoni és egyéb viszonyok miatt természetesen itt lesz még teendő, különösen a Máltai Rend tulajdonában lévő, ma még csonka térfal mögötti terület beépítésével. A színek, a látvány változott, meggyőződésünk, hogy jó irányba. Természetesen, ahogy a teret belakjuk, tovább fogjuk építeni, kiegészíteni, gazdagítani, fizikailag és spirituálisán is.

Úgy látom, hogy a főterünk új életre kelt, sokaknak tetszik, és ennek a sikernek egyre több gazdája van és lesz is. Nem ünneprontásként mondom, de voltak nehéz időszakok is a tér építése kapcsán.

Meggyőződésem, hogy jó úton járunk, amikor újra tájoljuk ilyen típusú beruházásokkal Vác helyzetét, a régió gazdasági, társadalmi, kulturális térképén. Versenyhelyzetben vagyunk, amiben csak úgy tudunk helytállni, ha minden cselekedetünket a minőségi alkotás igénye vezérli. A város társadalma az elmúlt évtizedben lelassult, ebben a ciklusban vízválasztóhoz érkeztünk. Vagy merünk az értékteremtés jegyében építeni főteret, főutcát, bevásárlóközpontot, Duna-hidat stb., vagy ragaszkodunk idejétmúlt beidegződéseinkhez, statikus állapotainkhoz. A Főtér megépítésével az egyik első, ám legfontosabb lépést tettük meg.

Ahogy a tervezésnél a város közössége meghatározóan tervezett, most a használatnál is a közösségnek adjuk vissza, ahogy a szlogen mondja „Miénk itt a tér". Használjuk, védjük, gyönyörködjünk benne, és legyünk büszkék Vác európai hírű nevezetességére, a Március 15. térre.