Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)

Tartalom

25

A HONFOGLALÁS KORA (895-!

A keletről érkező honfoglaló magyar és kabar törzsek 900 körül foglalták el a mai Magyarország középső részeit, így Vác területét is. A Hétkápolna környékén feltárt 10-11. századi sírokból durván megformált agyagedények, hajkarikák, fülbevalók, félhold alakú csüngök, szemes gyöngyök, bronz nyakperecek, fülesgombok, arany- és bronzkarikák kerültek elő.

A kalandozó hadjáratok s egyik „hozadéka" lehetett a 10. századi csörögi, normann típusú, kétélű kard.

A magyar népesség az avarokat utódainak számító

szláv népekkel élt együtt. Ezt nemcsak az elválaszthatatlan sírleletek igazolják, hanem a magyar nyelvben elterjedt szláv település- és személynevek is. Pl. a Naszály „nagy orrú"-t jelent,

A magyarok bejövetele - Képes Krónika

f

N. de a Vác te

/ \ is a Václá

i Nyakperec I név rövidí

településnév Václáv (Vencel) név rövidült formája.

A magyar honfoglalás kora lezárult a Keleti Frank Királyság, a bajor hercegi seregek ellen 907-ben Pozsonynál vívott győztes csatával.

A honfoglalás - Képes Krónika

Félhold alakú csüngő

A csörögi Karoling-típusú kard