Üzenet, 1942 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 2. szám

tél folyamán hogy az Északi Jegestengeren át másfél millió tonna hadianyagot juttassanak el Murmanszkba a vörös hadsereg részére.

A demokratikus hatalmak tengeri veszteségei kétségtelenül nagyok, de hajóépitési programmjuk ugyancsak hihetetlen méreteket öltött és az USA. egymaga 12 millió tonna űrtartalom hajót épít jövö év végéig Ez a szám majdnem a megduplázását jelenti a kereskedelmi flottájának, mely 1928-ban 14.6 millió tonnát tett ki.

Katonai helyzet.

Mint látjuk tehát, miközben Hitler hadai minden ellenállást elsöprő erővel szinte egész Európát legázolták, három hatalmas csatát vesztettek: a politika, a termelés és a szállítás csatáját. És közben megjött az első katonai vereség is Oroszországban.—Múltak a hetek és világossá vált. hogy a Blitzkrieg megbukott. Múltak a hónapok es a fasiszták nem tudtak döntést kicsikarni. Megjött a tél és megkezdődött a visszavonulás, mely ki-ebb-nagyobb megszakításokkal azóta tart. És megjött a tavasz, de nem jött meg a németek sokat ígért tavaszi támadása. Ehelyett e sorok Írásának napján hatalmas orosz támadás van kibontakozóban, melynek jelentősegét előre természetesen nem lehet felbecsülni, de könnyen lehet, hogy újabb nagy német vereséget hoz magával. Természetes, hogy egy akkora hadigepezet, mint a német, jó nehány vereséget kibir, sőt közben még nagyarányú ellentámadásokra is képes. Az azonban bizonyos, hogy egy hadsereg mely elvesztette a kezdeményezést és offenzív szellemének jó részét a keleti fronton, teljesen képtelen lenne ellenállni, ha Nyugateurópában hátbatámadnák.

Pedig a második frontról egyre többet beszélnek és egyre hangosabban követelik. A legfelelösebb angol politikusok nyilatkozatain kivül a tények is arra mutatnak, hogy készül valami. Nagy amerikai csapattestek partraszállása Angliában, óriási hadianyag-mennyiségek felhalmozása, a breton partvidék állandó heves bombázása, az angol «Comando»-k gyors támadásai mind egy nagy partraszállási kiserlet előkészületeinek tekintendők.

Közben az európai, sőt németországi belső helyzet is egyre romlik. Egyre kevesebben vannak, akik vakon követik Hitlert és közben egyre nagyobb áldozatokat követelnek meg a háborúba belefáradt német tömegektől. Az elfoglalt területeken a lázongás egyre folytatódik és az eszeveszett német terror sem a szabotázst, sem a merényleteket nem tudja kiküszöbölni.

Hiába ér el sikereket Japán a Távol-keleten: azok a háború végső kimenetelét semmiben sem tudják befolyásolni. A szövetségesek eltanulták Hitler stratégiáját és egyenként akarják legyőzni ellenfeleiket. Elsőnek Hitlert választották és ha az ö hatalma megsemmisül, a fél év alatt hatalmasan felfújt japán birodalom össze fog roppanni a többi frontokon felszabaduló hadseregek és hajóhadak materiális fölényének súlya alatt. De azt is megértették, hogy a győzelem megköveteli az eddigi defenzív szellem feladását és nagyarányú katonai akciókat tesz szükségessé. Kernan tábornok ezt a véleményt a következő szavakban fejezi ki: «Eddig a defenzívára fektettük a fösulj't; de ma tudjuk, hogy ezt a háborút, mely sorsdöntő az emberiségre nézve, nem lehet Polinéziában dűlőre vinni, sem a támadó fél bázisaitól 10000 Km.-nyíre . Nem azért üzentünk háborút a tengelynek, hogy tiz éven át általános vérontást kényszeresünk az emberiségre, hanem hogy a háború mérlegét minél gyorsabban a maeuDk és az igazság javára billetsük egy hatalmas erőfeszítés árán. Ezért i em szabad magunkat a Japán elleni gyűlölet által elragadtatni, hanem ott kell az erőinket alkalmazni, ahol gyors győzelemre van kilátás«, t. i. Európában.- 4 -