Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-12-01 / 6. szám

földbirtokosok, brazíliai néger-kereskedők és ültetvényesek stb). Ezért Paraguay a gazdasági és politikai elszigetelődés útjára lépett. A külkereskeldeinet megszorították és szigorú állami ellenőrzésnek vetették alá; később teljesen megszüntették (1827). Az ország határait hermetikusan elzárták, még a postaforgalom is megszűnt. Az idegeneket, akik ;it merték lépni a paraguaj i határt elfogták és az esetek többségében nem engedték még, hogy az országot elhagyják. Még Bolivárban az annyira népszerű spanyolellenes vezérben is fel tudta ismerni Francia az ellenséges társadalmi erők emberét és határozottan elutasított vele minden kapcsolatot. Paraguay határainak a védelmére nagy, fegyelmezett és jól felfegyverzett hadsereget szerveztek. így Francia kormánya egész sorát valósította meg olyan intézkedéseknek, melyek a nép helyzetét voltak hivatva javítani

Megteremtették a feltételeket az ország termelő erejének gyors fejlődéséhez a valódi nemzeti függetlenség alapján. Ebben a tekintetben Paraguay messze kimagaslott Latin-Ámerika többi országa közül, ahol a reakciós földesurak kezében volt a hatalom. De ugyanakkor Francia politikáját bizonyos kispolgári következetlenség és rövidlátás is jellemezte. A jobbágysorban levő parasztok kizsákmányolására alapított feudális földbirtokot nem szálmojlta fel teljesen csak megrendszabályozta. A reakciós erőket meggyengítette, de nem semmisítette meg.

Antonio Lopez kormánya. (1841-1862)

Francia halála után a paraguayi parlament Carlos Antonio Lopezt tette meg államfővé. Ennek kormányzása alatt Paraguay gazdasági elzárkózása lényegesen enyhült. A folyami kikötőket megnyitották külföldi hajók számára. De a kormány vigyázott, hogy a külföldi kapitalisták tiszteletben tartsák a fennálló törvényeket és hogy ne fenyegessék üzelnvükkel az ország függetlenségéi. Intézkedések történtek a kis parasztgazdaságok megsegítésére; a feudális földbirtokot, mi' t azelőtt is. különböző rendszabályoknak vetették alá. Rendeletek egész sorozatát léptettek életbe Paraguay ipari fejlődésének elősegítése érdekében: megkezdődött a vasércbányászat, h Ijógyárakat építettek, ágyogyárakat stb. 1859-ben megkezdték Spanyol-Amerika egyik legelső vasútvonalának építését. Paraguay, melynek a spanyol uralom alatt úgyszólván semmi ipara sem volt a XIX. század hatvanas éveiben Spanyol-Amerika gazdaságilag legfejlettebb országa lett.

Solano Lopez kormánya (1862-1870) és a Brazília, Argentina és Uruguay eileni háború (1864-1870)

Carlos Antonio Lopez halála után a parlament annak fiára, Solano Lopezre ruházta a legfelsőbb hatalmat. Közben fenyegetőfellegek gyülekeztek Paraguay felett. A szomszédos országokban hatalmon levő reakciós földesurak ebben a köztársaságban a «forradalmi métely« gócpontát látták Félelemmel töltötte el őket azonkívül Paraguay gyors gazdasági fejlődése és katonai hatalma. 1864-- 12 -